Mindenki kedves, szakszerű és segítőkész volt

2011.11.13. 09:56

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

Kedves Praxis Blog!

Amennyiben érdemesnek tartják, kérem közöljék az alábbi történetet.Felnőtt fiamnak jégárpa nőtt jobb szemhéján, külső-belső, tehát körzeti orvosunk beutalta II. ker. Kapás utcai rendelőbe szemészetre, ahol ellátták, kapott kenőcsöt (hátha elmúlik), majd visszarendelték néhány nap múlva ellenőrzésre.

Sajnos nem javult a helyzet, ki is írták műtétre.A kis bajban az volt a nagyobb baj, hogy bal szemére a fiam – egy kisgyerekkori baleset következményeképpen, gyakorlatilag nem lát (fény-árnyék, 5-10 %-os csőlátás), s mint említettem a jobb szemén nött a „dudor”.A szemorvos hölgyet gyermekem tájékoztatta erről, de ő mondta megoldják. Persze én is elkísértem a kijelölt napon (3 munkanap múlva), hiszen tudtuk, ha leragasztják a látó szemet, csak segítséggel boldogul. Reggel 3/4 8-és 8 között kellett megjelennünk (Kapás utca), 8 órára mind a négy beavatkozásra behívott beteg regisztrálva volt, és 9 óra 20 percre készen is volt mindenki a műtéttel.

Ami azonban még ennél is fontosabb (bár ezt a precízséget is annak tarom):

A szemészeti rendelő minden dolgozója az említett pontosságon kívül, kedves volt, szakszerű és segítőkész. Mikor kijött a műtőböl a gyerek karonfogva kísérték, hozzámvezették. Senkinek nem volt egy rossz mondata, hangsúlya, nézése, csak azt figyelték, mivel tudják megkönnyíteni a betegek dolgát. Szakszerűen elmagyarázták a további otthoni kezelést, gyógyszert írtak, igazolást adtak, s mindezt empátiával és derűvel.

Komolyan mondom teljesen meghatódtam, főleg attól, hogy semmilyen protekció (verbális vagy tárgyi) nem volt csak megjelent egy fiatalember a betegségével és úgy kezelték, ahogy elképzeltem mindig is, amire mindenki vágyik.

(A kötést kb. negyed óra múlva levették és viszonylag hamar helyrerázódtak a dolgok.)

Ennyit tudtam kinyögni (de tényleg a meghatottságtól, a jó érzéstől): szeretném megköszönni munkájukat, Önök nagyszerűek!

gabi

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tempus-Anh 2011.11.13. 10:47:39

Nahh, első hozzászólóként örülök, hogy ilyen történetek is vannak.
Persze épp emiatt nem lesz népszerű...:)
Visszatérve a képre:
Mit is mutat a doki?
- Hölgyem, még öt menetre kész vagyok...
- Öt söjtöri bölcset ábrázoló bankjeggyel tartozik még...
- Ötösikrei születnek nemsokára...
- Öt nap múlva megkérem a kezed...
- Hány ujjamat mutatom?
- Elvarázsollak...
- Nézze, így kell tisztán tartani a körmeinket...

Nos, lehet találgatni...:)

Kommentek:

PRAXIS

Médiaajánlat

Friss topikok

Közösség

Szerzői jogok

Blog