Lepény nagyságú vérrögöt öklendeztem ki

2011.09.26. 06:00

Ez a történet kicsit régebbi de tanulságos . Mivel mindig be volt gyulladva a torkom háziorvosom azt ajánlotta, hogy szedessem ki a mandulámat. Én bementem a nagykanizsai kórházba ahol hosszú várakozás után megvizsgáltak és kiírták az időpontot. A műtétet altatásban kértem mivel rosszul vagyok ha belepiszkálnak a torkomba. Eljött a műtét napja ahol is befeküdtem a kórházba. Megműtöttek. Felkelésemkor édesanyám mint minden mandulaműtéten átesett gyereknek jégkrémet hozott...

 


Én nem tudtam beszélni és a jégkrémet kihánytam de az orvos azt mondta semmi baj és infúzióra kötött sem inni se enni se beszélni nem tudtam mert ezek iszonyú fájdalommal jártak. Másnap reggel haza küldtek azzal ha vérezne a torkom menjek vissza otthon se tudtam se inni se enni semmit harmadnapra bevérzett a torkom irány vissza a kórház ott egy arrogáns orvos üvöltözni kezdett velem, hogy miért csak most jövök miért nem jöttem előbb én hiába mondtam mert 30 km-re lakom és nem volt buszom se meg a mentő se jött ki mivel ez nem sürgős esett ez nem hatotta meg. Úgy megkínzott mint még soha senki amikor leszívatta a torkomról a vért. Aztán berakott egy szobába megfigyelés szempontjából ahol egy hónapig maradnom kellett természetesen vérző torokkal és olyan fájdalmak között amit senkinek se kívánok.


Csak , hogy biztosítsak mindenkit olyan fájdalmaim voltak, hogy kataflánból óránként kellett szednem a végén már az se segített így a szirupot kaptam mert az hamarabb feloldódik így hamarabb hat azóta se hat a kataflán mert egy hónap alatt teljesen megszokta a szervezetem.... Nem egyszer vérzett be a torkom éjszaka amikor is persze én voltam a hibás és hogy merem megzavarni a nővéreket. Abban az évben két kisgyermek halt meg mandulaműtét miatt mert bevérzett a torkuk. Arról nem is beszélve hányszor szúrták mellé nálam a branült és az antibiotikumtól amit kaptam háromszorosára dagadt a kezem de ez mind csak az én javamat szolgálta....


Az utolsó éjszakát csak azért éltem túl mert rossz alvó vagyok arra ébredtem, hogy nem kapok levegőt és nem tudok nyelni kirohantam a wc-re és lepény nagyságú vérrögöt öklendeztem ki. A szobatársaim azonnal riadóztatták a nővért aki megint engem szidott össze hogy mit képzelek magamról én mondtam hogy most azonnal hívjon orvost aki meg is jött neki azt hazudta hogy a vér a gyomromból jön fel ez 100% persze mert ő aztán érezte hogy a torkomból ömlik a vér és csak nyelem mint kacsa a nokedlit. Az orvos persze hitt neki vizsgálat nélkül kiírt gyomortükrözésre és ha ha nem az akkor megint meg kell műteni a torkom. Hát nem a gyomrom volt így átestem a második torok műtéten amin már mivel édesanyám eléggé ideges volt 3 orvos vett részt felébredni aznap már nem engedtek mert ahogy megmozdultam jött egy nővér és nyomott valamit az infúziómba. Így csak másnap kellhettem fel ahol is elbocsájtottak mondván minden rendben még kontrollra se hívtak vissza.


A háziorvosom utalt be egy másik kórházba varratokat szedetni mivel azt is bent hagyták. A doktornő aki műtött nem egy bakit követett el és nem csak én voltam szenvedője és még mindig praktizál.... Ennyit a magyar tb-ről és ez csak egy esett volt amit elszenvedtem.

 

 

 

Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ugyandehogy (törölt) 2011.09.26. 07:38:07

hát persze, én meg úgy emlékszem, hogy egy villamosszék-szerűben műtöttek, lekötözve, és az orvos egy félméteres fém eszközzel esett nekem.

az emlékezet sok minden eltorzít-

gld 2011.09.26. 08:04:01

Érdekes dolog ez a mandulaműtétesdi, ahány ház, annyi szokás. Felnőtt voltam, amikor átestem rajta, de engem saját felelősségre sem engedtek el egy hétnél korábban a kórházból. Pont azért, hogy idejében legyen segítség, ha netán bevérezne a műtét helye. Nem igazán tudom, hogy miért lehetett ennyire komplikált a gyógyulás, majd a hozzáértők megmondják.

@Babette_: a villamosszék nekem is rémlik :)))

SusanneF 2011.09.26. 08:30:43

Nem kekeckedni akarok,de:
Választhatott,hogy altatásban műtsék??
Hogy létezik,hogy varratszedésre nem hívták vissza??
Ha egy hónapig bent volt a kórházban-nem lehet,hogy az egy hét tűnt annyinak?-hogy lehetséges hogy nem szedték ki a varratokat??
Hány éves volt a történés idején?
Óránként Cataflam?Létezik?
Ez nekem majdnem Sci-fi kategória....!:(

tódór piroska 2011.09.26. 09:02:04

Nem leszek népszerű, de nem is azért írok ide. Az az érzésem, hogy ez egy kitalált történet, ha úgy tetszik, tanmese. Sok benne a kifejezetten valószerűtlen elem. Ha mégsem így van, akkor viszont mélységesen felháborít a posztoló stílusa (arrogáns orvos üvöltözni kezdett... úgy megkínzott, mint még soha senki.... azt hazudta stb.)
Ha átvenném az alpári kifejezésmódot, azt mondanám, hogy azt kapta, amit érdemelt, de ez így nem igaz, annál sokkal többet kapott: egy szövődményes mandulaműtét után ismételt, szakszerű ellátást, reoperációt, egyhónapos utókezelést, folyamatos fájdalomcsillapítást, stb., aminek köszönhetően meggyógyult.

A lényegi részhez: Mandulaműtétet követő utóvérzés a beavatkozás kopckázati körébe tartozik, nem műhiba (feltéve, hogy a szövődményt időben felismerik és adekvát módon elhárítják). Masszív vérzés esetén a gyomortükrözést el kell végezni az emésztőszervi vérzés kizárására. A "kataflán"-ot nem lehet megszokni.
És végül vesszőparipám: Úgy tűnik, a posztolónak komoly gondjai lehettek az elemi iskolában, hadilábon áll a nyelvtannal és nem ismeri a vesszőt.

Brion 2011.09.26. 09:39:34

@tódór piroska:
Engem 4 éve műtöttek, szintén felnőttként. A kórházzal semmi gondom, rendesek voltak, szakszerű volt. Hétfőn reggel műtöttek, és csütörtök reggel előtt semmilyen könyörgésre nem engedtek el :) Vidéki kórház volt. Egy ismerősöm BP-en műtötték pár órán belül bevérzett, vissza a műtőbe, és másnap reggel hazaküldték.
A cataflam-ot nem lehet megszokni-ra azért mondanék annyit, hogy én 2.5 hétig szedtem, a napi max 4-et, sőt néha 5-öt 4 óránként, eleinte 3-3.5 órát hatott, 1-1.5 hét után már csak fél óra olyan volt, amikor jól hatott, utána már alig. Anyukám számolta mikor van az a fél óra, és úgy kaptam a kaját :)
Régebben fejfájásra is esetien ezt szedtem meg fogra is, manapság azóta nem úgy hat. Persze a semminél több, de nincs az a rögtön és teljesen kiveszi szinte a fájdalmat...

a végzet aszonygya 2011.09.26. 10:02:01

Simán elhiszem, hogy ilyen ellátást kapott a levélíró.

A posztoló hol talált olyan kórházat, ahol választani lehet, hogy altatásban történjen-e a műtét, vagy sem.
Ha mandulaműtétre kerülne a sor jómagam is szeretnék választani, mert a mi kórházunkban csakis 18 éves korig végzik altatásban a műtétet:(

serfecs (törölt) 2011.09.26. 10:33:18

Nekem nagyon régen, 86-ban vették ki a mandulámat, nem voltam még 12 éves. A műtét napján, még a kórházban bevéreztem, visszavittek a műtőbe és nagyon-nagyon megkínoztak. Sajnos a torokban nem egyszerű egy vérzést elállítani, de azért hogy sok-sok év elteltével (azt írja, a tragédiák évében volt az eset, az pedig már közel 10 éve volt) sem sikerült felfognia, hogy megmentették az életét, az elég félelmetes.
A KATAFLÁN-tól, főleg ha óránként szedte, kb 1 hét alatt kellett volna masszív gyomorvérzést kapnia, szóval nem csoda, hogy gyomortükrözéssel indítottak.

scopolamin 2011.09.26. 10:43:04

@tódór piroska: Tudtommal a jégkrém, fagyi már nem tartozik az ajánlott fogyasztandók közé, nekünk legalábbis kifejezetten megtiltották, fertőzés veszélye miatt. Viszont melegen ajánlották, hogy ne kíméljük orrba-szájba, a második naptól óvatosan kezdjük el az alaposan rágott szilárd táplálékot, ellenkező esetben a seben vastag var képződik, amely szerencsétlen esetben egyben lelökődve komoly problémát okoz. A műtét utáni vérzéseknek ez gyakori oka. Feltételezem, hogy a posztoló műtétének megfelelő élelmet kapott a kórházi konyháról, általában a takarítónő kap "visszajelzést", ha nem eszi meg, amikor beszedi a tányérokat :)
Hogy szemét is legyek kicsit: kicsit úgy tűnik, hogy az évekig pátyolgatott sérelmek kinőtték a gégészet témakörét, inkább más szakterület felé kellene pislogni, ahol ezt segíthetnének feldolgozni...

Brion 2011.09.26. 10:44:10

@a végzet aszonygya:
Énis választhattam, sokáig úgy volt, hogy altatnak, mert nagyon azt szerettem volna, de aztán meggyőztek, hogy így jobb. De ha nem változtatom meg a véleményem (nem kényszerre, hanem a tények hallatán), akkor altattak volna. Ismerőst is kérésre altatták a másik kórházban, ott is lehetett választani.

qbr 2011.09.26. 10:45:10

@Brion: Annak, hogy a fájdalomcsillapító nem enyhíti már a fájdalmat, több oka is lehet
- hozzászokott a szervezet
- erősödött a fájdalom
- más jellegű lett a fájdalom, mint amire az adott gyógyszer hat.

scopolamin 2011.09.26. 10:45:29

@scopolamin: "Aztán berakott egy szobába megfigyelés szempontjából ahol egy hónapig maradnom kellett"
????

VaTi 2011.09.26. 10:45:46

Én 5 éves voltam, mikor kivették mindkettőt (talán Miklós írta hasonló témánál, h sokkal több van, én meg azt hittem, össz az a kettő). A Babette által említett villamosszék, fém kínzóeszközök, makacsul összeszorított száj kifeszegetése megvolt. Bevérzés, leszíjazás, infúzió, ilyesmi megvolt. Ugyanakkor ifjúságom bohó lelkesedésében a következők maradtak meg bennem: a nővérék adtak cseresznyét, ami jó volt, de összekentem vele az ágyneműt :) A felnőtt betegek tök kedvesek voltak velem, anyám helyett babusgattak (akkoriban nem maradt bent szülő egy ötévessel), így igazán jó életem volt bent :) Anyukámtól vígaszképpen kaptam szegedi kispapucsot, csattogós talppal, piros bársonyból, hímzéssel, fehér bojttal. Kaptam két kicsi gyűrűt is, virágformájú piros-kék kövekkel. Csodaszépek voltak. Összességében tök jó volt a kórházban lenni mandulakivét okán :)))

Ugyandehogy (törölt) 2011.09.26. 10:51:25

@VaTi: én is öt.
akkor nem csak az idő torzította el az emlékeimet? tényleg így történt?

Ugyandehogy (törölt) 2011.09.26. 10:53:28

@scopolamin: emlékszem, kiskoromban rendszeresen mentünk a falusi rokonokhoz. busszal, a temetőnél leszálltunk, tettünk virágot a sírra, majd a hosszú-hosszú utcán begyalogoltunk a házhoz. nagyon hosszú volt, sokszor le kellett ülnöm pihenni, még jó, hogy végig volt ültetve szilvafákkal, és én szilvával vigasztalódtam.

felnőtt koromban elmentem megnézni azt a HOSSZÚ-HOSSZÚ utcát.

nagyjából 600 méter.....

VaTi 2011.09.26. 10:54:02

@Babette_: bakker, hogy éltük mi ezt túl lelki sérülések nélkül? :) Utólag, az itt olvasottak alapján komoly lelkiizékben kellene szenvednünk :)))

Ugyandehogy (törölt) 2011.09.26. 10:54:53

@VaTi: én például rengeteg fagylalttal:))))

Nem én vagyok, hanem én 2011.09.26. 10:57:38

@VaTi:
6 db van... Tessék már végre megjegyezni... :)

VaTi 2011.09.26. 11:01:00

@miklos.rabai: nézd, annyit megjegyeztem, hogy több van :) Az már hármasalá, nem? :) Valamit csak tanultam itt. (A langerhans szigeteket sem fogom a térképen keresni :)

a végzet aszonygya 2011.09.26. 11:01:10

@Brion:
A nyáron operálták az egyik rokont, csak azért altatatták, mert még éppen nem volt 18.
Felénk a felnőtteket élve boncolják.

Ugyandehogy (törölt) 2011.09.26. 11:06:07

@VaTi: hohó, én tudom, hogy hat, és azt is, hogy a langerhansokon vannak a béta sejtek:)

VaTi 2011.09.26. 11:08:21

@Babette_: Megmondalak Miklósnak, hogy itt eminenskedsz :) Tanárbáááácsiiii
Najó, már szétoffoltuk, majd Cenzorilla kinyír minket :)

Ugyandehogy (törölt) 2011.09.26. 11:09:45

@VaTi: szívesen kihagytam volna a tanulási folyamatát az életemből....
:)

scopolamin 2011.09.26. 11:15:55

@Babette_: Nekem az általános iskolai tornateremmel volt hasonló élményem :) Gyerekkoromban csarnoknak tűnt, felnőtt fejjel pedig egy nagyobb szoba.

2011.09.26. 11:28:06

@VaTi: @Babette_: Engem egy jó hangulatú kórteremben műtöttek Ajkán. Csúszott a műtét, de ez nem zavart, mert közben olvasgattam. Végig azon paráztam, hogy jól tartom-e a karom, ahogy édesanyám kérte. Aki, megjegyzem, elment dolgozni, én meg hatévesen egyedül maradtam a kórházban (nem is értem, amikor tizenhat évesek sztorijaiban hiányolják az anyuka/apuka jelenlétét). Utolsónak vittek be műteni, de a többiek már mind aludtak, én viszont nagyon élénken figyeltem a fölém hajoló zöldbe bújt fickókat. -"Ez még nem aludt el?" -kérdi az egyik. -"Nemnem!" -válaszoltam. -"Akkor mondok neked esti mesét." -és már kaptam is az altatót :-)

2011.09.26. 11:28:59

@ReignOfdark: "Végig azon paráztam, hogy jól tartom-e a karom, ahogy édesanyám kérte." -> mert ugye közben csöpögött az infúzió.

Drach 2011.09.26. 11:41:53

24 éves vagyok, 3 éves voltam, amikor "először" kivették az orrmandulám. Különös, nekem is villamosszék rémlik, meg mindenféle rettenetek.
8 évvel később, 11 éves koromban került sor a második műtétre (itt már orr- és torokmandula egyszerre történő eltávolításáról beszélünk), Debrecenben. Emlékszem, másnap reggel bejött egy nővér, és megkérdezte, miért nem ettem meg a zsemlét. Mondtam: mert fáj a torkom.
Erre szimplán letört a zsömiből egy kiadós darabot, összenyomkodta lapátnyi tenyerével, és szépen megtömött.
Jót akart, annak ellenére hogy akkor haragudtam rá, ma már tudom, hogy csak a dolgát tette. ;)
Igaz, utána bevérzett a torkom, pikk-pakk "kiégették" (? gőzöm sincs, mi a helyes kifejezés), és másnap már mehettünk is haza. :)

Brion 2011.09.26. 12:01:22

@qbr: eleinte hatott. tódór piroska írta, hogy nem lehet hozzászokni, Neki válaszoltam, hogy nálam is így nézett ki a történet, pár nap után csillapodott a hatás. A fájdalom nem erősödött, reggelenként amikor a fájdalomra ébredtem mindig azonos volt, csak az időintervallum csökkent, ameddig hatott.

Brion 2011.09.26. 12:04:51

@a végzet aszonygya: én már nem bántam meg, hogy nem altattak. Bár lidocain érzékeny vagyok, és szerintem ami helyette van, nem volt olyan jó, az egyik oldalon konkrétan éreztem amit csinál, persze nem 100%-osan, de mikor kitoltak mondta a nővér majd szóljak mikor adja az első injekciót, mondtam mooost :) az nagyon rossz volt, meg ahogy éreztem az égett szagot a kauterizálásnál.
De altatásnál állítólag ébredés után gyakoribb a vérzés, és végül is azt a 20 percet ki lehet bírni.
Igaz nekem végig idegesek voltak, elfelejtettem mondani, hogy 110 körül van az alap pulzusom, az ápoló egész műtét alatt nyugtatni akart, amitől még idegesebb lettem, mert akkor már nem tudtam beszélni :D

adren 2011.09.26. 12:20:51

Én arra emlészem hogy orrmandula-műtétnél a kórházi folyosón kergetnek körbe-körbe a zöldköpenyes dokik mert megszöktem. Viszont anno a fagyi kórházi volt... a torokműtöttek kaphattak de én nem. :-)

Széphalmi Izett 2011.09.26. 13:54:31

12 éves voltam, amikor kivették a mandulámat. Előtte való nap nagyvizit volt, a főorvossal az élen. Mikor kivonultak a szobából, mondom a többi gyereknek: "milyen óriási füle és orra van a doktor bácsinak" (a főorvosnak és tényleg írtó nagy volt). Ő meghallotta, visszalépett és fenyegetően azt mondta: "nem felejtem el, holnap reggel találkozunk a műtőben". Éjszaka rémálmaim voltak, másnap útban a műtő felé meg voltam győződve arról, hogy most fog megölni... Nem így történt, a műtét jól sikerült :-) Viszont sosem felejtem el ezt a halálfélelmet :-(

VaTi 2011.09.26. 14:14:25

Úgy látom, sokunknak nincsenek rossz emléki a mandulakivétről. Bár felnőtt korban állítólag rosszabb, nehezebben gyógyul.

sárga nyúl 2011.09.26. 14:19:26

Nekem rossz emlékeim vannak. 2 voltam, mikor kivették az orrmandulámat. Annyian voltunk az osztályon, hogy egy rácsos ágyba két gyereket tettek. A mellettem lévő baba pedig elvette az egeremet! A kockás egeremet! Felháborító! Az egész kórházra rossz fényt vet. Tegyek esetleg utólag feljelentést?

VaTi 2011.09.26. 14:25:51

@sárga nyúl: csak ha emlékszel a nevére. Tudod, így általánosságban rágalmazni nem ér. Különben sem hisszük el. Tuti kockás volt az az egér? A nyulak szoktak kockásak lenni. Biztos egér volt? Hol voltak ekkor a nővérek? Vertek épp valakit vagy kávéztak? Be volt-e kötve az internet a nővérek pihenőszobájába, mert lehet, h facebookoztak. Fel tudod-e sorolni, milyen manduláid vannak az orrmandulákon kívül? Ha ilyen konkrétumok nélküli sztorit küldesz be, nem tudunk érdemben foglalkozni vele :)

thbogyó 2011.09.26. 15:08:54

Én is 12 voltam, mikor megszabadítottak a garatmanduláimtól. S az éter iszonyatos büdös szagára emlékszem, na meg a kényszerzubbonyra... Aztán ébredés után fel akartam kelni, mert rosszul éreztem magam. Pechemre akkor jött be a doki ellenőrizni, én meg szegényt beterítettem vérrel és gyomortartalommal... Féltem, hogy le fog szidni, de még Ő nyugtatott, hogy ne izguljak, ez előfordul, s különben is, van másik köpenye... Ez az egy emlékem van :) :)

Irkutszk 2011.09.26. 15:09:44

Mi annyira szegények voltunk, hogy nemcsak kockás egérre, még mandulaműtétre sem tellett.

Mondjuk annyira azért nem irigylem egyik anyukát sem, mikor a 3-5 éves gyereküket kell műteni.

Dr.laikus PhD 2011.09.26. 15:33:39

Énisénis 5 éves.

Nekem is a kényszerzubbony és az éter a rossz emlék, büdös, kattogás, zuhanás. Hagymázas álmomban éterrel altatnak.
Beteghordó decemberben pizsamában egy szál takaróval átdobott a vállán (így emlékszem és a maró megalázó dühre) átvitt a másik kórházba. Beraktak egy hodályba, a kórház legnagyobb kórtermébe.
Mama velem sem jött, én is egyedül voltam, néha benézett rám, vigyázva, hogy ne vegyem észre.
Akkor kaptam a Török és a tehenek c. mesés könyvet. Még meg van. :)

1952-ben mamáék honnan szereztek télen fagylaltot (egyáltalán fagylaltot, mert nem tudtam mi az) azt nem tudom, de egy egész körtebefőttes üveg fagyit kellett lenyelnem.

Most is utálom a fagyit. :DDD

Brion 2011.09.26. 15:50:14

az orrmanduláimat nekem is kiskoromban vették ki, lehet jobb lett volna akkor túlesni a garaton is :) 1-2 héttel az előtt nyáron, hogy első osztályba mentem :) A kórház ott is jó volt, amire emlékszem, hogy nagyon küzdöttem, hogy ne vegyek levegőt, de csak elaludtam :)
Illetve, hogy volt benn egy vérzékeny kislány is, aki már nagyon rég benn volt, és várták az ideális időpontot arra, hogy meg tudják műteni :( A fagyi jó volt, és én rettenetesen büszkén mentem utána iskolába :)

Irkutszk 2011.09.26. 15:55:58

@sárga nyúl: A kockás egér??

Jaa, hogy a műtét! De, bizonyára térítésmentes lett volna, de egészséges kölyöknek nem veszik ki a manduláját. :) Ott az a fizetőeszköz: Egy beteg gyereket kell azért produkálni, hogy lehessen mandulaműtétje az embernek ;)

sárga nyúl 2011.09.26. 16:08:52

@Irkutszk: És minimum 1 db kockás egeret. :))

tódór piroska 2011.09.26. 17:21:16

Ez tényleg fantasztikus, de énis (énis énis énis) ugyanezen mentem át 6 éves koromban, éterrel altattak. Nekem a doktor bácsi azt mondta, hogy a mandulámat a kutyájának adja, aki megeszi. Ebből azt kombináltam ki az étergőzös narkózisban, hogy egy nagy farkas kutya ült a műtőben, és várta a mandulámat. Szüleim hosszú éveken keresztül nem tudtak meggyőzni arról, hogy nem így történt. Maga a műtét és a néhány nap, amit kórházban töltöttem (Szt. János), életem legszebb emlékei közé tartozik...

irutavé 2011.09.26. 17:48:12

Cataflám drazsé,illetve vízben oldódó tabletta:Naponta 2x,a mellékhatások miatt!Pl: gyomorvérzés! Szirup nincs,csak cseppek, amit gyermekeknél használnak!

DitavonTeese 2011.09.26. 18:17:05

Ahogy már sokan leírták, a Cataflamhoz hozzá lehet szokni, én is napi 7-ig vittem fel az adagot. Nekem 35 évesen vették ki a manduláimat, vérzésveszély miatt "égették". 10 napig többször a szájzárig vitt a fájdalom. A leggázabb a 4. nap volt.
És a fagyi tilos. Nem a hideg miatt, hanem a cukortartalom miatt. Megragad a cucc a hegen, amin felszaporodnak a kórokozók. Ropogós zsemle, piritós, az kell. De csak a "kataflán" után.

Tempus-Anh 2011.09.26. 20:49:19

Nahh, engem pedig szülővárosom és a környező közel 230 ezer négyzetkilométer
legjobb fül-orr-gégésze tonsillectomisalt 4 éves koromban, mondanom sem kell, hogy gúzsba voltam kötözve, mint egy irokéz-főnök, nehogy megmoccanjak...
Fagyi nem volt utána, csak sok jajgatás és egy darabig valami iszonyú kínos nyelés.
Másnap hazaengedtek.
Azóta szájpadmandulátlan vagyok...:)

bauchi 2011.09.28. 08:50:46

Egyetem előtt a ípéterfyben dolgoztam műtősfúként.Az ölemben tartottam a gyerekket,akiket éter narcosisban a világ legjobb gyerek fül-orr-gégészek operált.Egy évben volt kb.3-400 tonsillectomia.Egyidőben vette ki az adenoidot is.Ezt kanál nélkül kaparta le,a nyelvlapoccal lökte ki.A tonsillákat Slouderral vette ki.Soha nem kötött le egyetlen erecskét sem.A sebet sárga vaskloridos tamponnal kitörölte.Minden du.- de. volt a műtét végignézte az operáltakat.Egyetlen útóvérzésre sem emlékszem.Ráadásul Király Dezső FŐORVOS ÚRNAK hatalmas dumája volt.Ma is lopok belőle.Ha nagy röhögés van,mindig mondom ki a szerző.

tódór piroska 2011.09.28. 08:58:42

@bauchi: Csakhogy hallunk Felőled!
Ezek a módszerek ma már, az EBM korában nem elfogadottak/megengedettek. Kicsit én is sajnálom, mert pont az orvoslás művészete veszik el ezáltal...
Hasonló élményeim nekem is voltak, bár nem a tonsillectomiával kapcvsolatban. Egyszer talán majd leírom.

Mnofőnix 2011.09.28. 09:00:34

6 éves voltam kb. amikor kivették a mandulámat. Egy 4 vagy 6 ágyas szobában voltam az ablaknál. A szüleim nem voltak ott, max. egyszer kétszer meglátogattak. Ez még olyan világ volt. Egyik reggel alaposan csalódtam az emberiségben. Szófogadóan megfogtam a nővérke kezét és marha sokat mentünk egy szobába, ahol már sok bácsi volt. Szépen engedelmesen leültem, erre lekötöztek, majd a számban kezdenek matatni. Üvöltöttem, tiltakoztam volna, de a túlerővel nem bírtam eme lekötözött állapotban. HÁT ÍGY KELL BÁNNI AZZAL AKI SZÓT FOGAD????
Aztán még három emlékképem van a kórházról. Nem tudom mikor ebédre hoztak valami főzeléket és sült húst. (még a műtét előtti nap - igen bizony egy mandula műtét miatt akár egy nappal korábban is befektettek, vagy napokkal a műtét után, már nem emlékszem) Hozzá sem nyúltam, jól leszidtak, a tányért ott hagyták a következő étkezésig, amikor is semmit nem kaptam.
Egy másik emlékkép szerint levetkőztetett és egy nagy lavórban megfürdetett a nővérke. Egy koedukált szobában!!!!!! A kiscsajok röhögtek a fütyi láttán. Na de visszakapták a puncisok!
Most éppen azon gondolkodom, hogy a kórházat feljelentsem-e:
1. Személyes szabadság korlátozásáért (lásd lekötözés)
2. Közegészségügyi szabályok megsértéséért (lásd órákon át hagyták rohadni az ennivalót)
3. Embertelen bánásmódért (lásd nem adnak vacsorát)
4. Szeméremsértésért (lásd fiúkat a lányok előtt, a lányokat a fiúk előtt vetkőztették meztelenre)

Ja még annyi rémlik, hogy egy növérke berobban és kiabál: "Nem igaz milyen izgágák vagytok, ma már századszor kell szólnom, hogy CSEND LEGYEN!!!"

bauchi 2011.09.28. 09:16:11

@tódór piroska: Kösz.Sok időm nem volt,de nem válaszolt a Válasz erre.Szóvsl technika.Sokat nem tudok mondani.Mi megengedett és mi nem?A rengeteg utóvérzés,az otthon elvérzésben meghalás,az megengedett?(l.média hírek).Ki mongya mi van megengedve?A fakezű sebész?A szájsebész,aki szájjal mindent megoperál,de nézd meg műtőasztal mellett.Visszatérve.Nem tudom van-e még adenotom.Régen volt a kosaras fajtája.Csak Király főorvos úr használta kosár nélkül.Nem hiszem,hogy használatban van Slouder.Ma már a tonsillát kihámozzák.Ha jól tudom.A fiamnak Hollandiában laparoscoppal vették ki a vakbelét.kb.10 éve.Percek alatt.Fejlődik az orvostudomány.DE egyéniségek már csak kevesen vannak.(l.Csiky MIklós,akit Te is ismertél.
Csók.

beste 2011.09.28. 19:33:45

@tódór piroska:
bocsánat, az "orvos üvöltözik"-hez lenne egy velem történt:
Ezerkilencszázjajderégen, középiskolás koromban volt eg skarlát járvány, nyilván emlékezik rá, aki a 80-as évek közepén már eszénél volt. Végigoltottak bennünket a középsuliban hét elején, és péntek estéről szombat reggelre belázasodtam, és kiütéseim voltak. Azonnal ügyelet, ahol a doki rámnézett, közölte: csalánkiütés, jöjjön vissza hétfőn. Hozzáteszem, kábé 2 méterről állította fel a diagnózist. Én, mint 16 éves, nem igazán tudtam vitatkozni, meg eléggé fáradt, nyűgös voltam ahhoz, hogy hozzászóljak. Hétfőn vissza, váróterem. Kijön egy orvos, rámnéz, majd mindenki előtt ordítva: hogy mer skarláttal emberek közé menni? Azonnal beültettek egy üres helyiségbe, néhány perc után szakszerűen megvizsgáltak,megkaptam a szükséges utasításokat, recepteket, stb, túléltem.
Viszont vissza kellett mennem a rendelőbe (talán 1 hét után, ha jól emlékszem), és ugyanez az "ordítós" orvos félrevont, elnézést kért, hogy kicsit indulatos lett, majd kifaggatott, hogy mégis mi történt. Elmondtam mindent úgy, ahogy volt, ő pedig megígérte, hogy utánajár, hogy a jövőben ilyen ne fordulhasson elő.
Szóval, korrektül végződött a dolog, de bizony előfordul, hogy az orvosok is - vélt vagy valós igazuk okán - kijönnek a sodrukból.

Droidfigyelő (törölt) 2011.10.05. 14:29:33

@VaTi:

Majdnem ugyanilyen emlékem van nekem is. Kútvölgyi mandulaműtét, félkómás állapotban, megvan még az emlékkép, hogy szájpecek, lekötözés, fém eszközökkel kotorásztak a torkomban. De nagyon le voltam nyugtatva, nem paráztam:) Másnap már rohangáltunk a többi gyerekkel a folyosón. Harmadnap haza, otthon este valami furát éreztem, szóltam anyuéknak, akik nézegették, de persze nem láttak semmit. Én meg mondtam a magamét, hogy nyeléskor valami fura van. Madarász utcai kórház éjjel, azonnal be a műtőbe. Arra emlékszem, hogy véres csíkokat húztak ki a torkomból, biztos a varratok voltak. Anyuék halálra váltan vártak a folyosón. 3 nap lábadozás, futkározni nem volt szabad, rácsos ágyban ültem egész nap. Az ételről jó emlékeim vannak. Kaptam ajándékba egy Mercedes kisautót (sárga, lendkerekes, most tette tönkre a kislányom). A legizgalmasabb része az volt a dolognak, hogy taxival mentünk haza, és a sofőr megengedte,hogy elöl üljünk. Közelről láttam a műszerfalat a Volgában:) Furcsa a memória...
© 2009-2015 praxis
blogszabályzat
süti beállítások módosítása