Felőlük meg is dögölhet az ember
4 hozzászólás
2014.07.07. 05:47
Az igaz, fiatal nem vagyok, de 49 évesen ennyit szenvedni. Ha évekkel előtte nem néznek hülyének, nem így lennék. Ezek az orvosok, tisztelet a kivételnek.
Tisztelt Praxis!
Ibolya vagyok, Pécsi, régóta voltak háti gerinc fájdalmaim és mindenem fájt. A Pécsi neurológiai klinikán vizsgáltak sokat, de nem találtak semmit, mondván pánikbeteg vagyok. Sokat szenvedtem. De akkor sem nyugodtam bele, ez már elviselhetetlen volt. A professzor úr fogadott, kérdésemre meg nézte a papírjaimat és közölte, mennyek el paraterapeutához mert pszichológiai bajom van.
De előtte kezeltek bent a kórházba, mint hülyét mindenféle antidepresszáns gyógyszerekkel. Olyan szintén voltam, se aludni, se menni nem tudtam, a fájdalom dupla volt. Kértem az orvost, ne kezelje ezzel, de tiszta hülyének néztek. Férjem ezt látván haza hozott, alig tudott helyre rakni, menni nem tudtam, rohamaim voltak a gyógyszer elvonástól. Pár hona múlva nem bírtam, újból kértem segítséget, de megint ezt tanácsolták. 2012 januárban már fölkelni nem bírtam, köhögés, láz, nagy fájdalmaim voltak. Éjjel bevitt a mentő hát ugyan oda. Fél 2 volt úgy, néztek rám, mint a véres rongyra. Jött egy fiatal doki, kérdezte, mi bajom. Megnyomogatta a hátam, utána hallottam a nővérek mondták, ez pánikbeteg. Kaptam egy injekció algopyrint és kész, a folyosón voltam reggelig.
Aztán 6-kor jött az orvos, haza mehet, nincs semmi baj. Férjem jött és elvitt az sztk-ba. ott a tüdő orvos megnézett. Kiderült, a tüdőm, televan vízzel, az antibiotikum nem használt. Február 12-én leszívta az orvos, másnap telefonon kerestek, hogy tele van rákos sejtekkel, azonnal hematológiai. Oda vitt a férjem rendes volt a doki, megvizsgált, mondtam mióta szenvedek és mi a bajom csontvelőt vett. Másnap kiderült, akut limfoblastos leukémia, gratulálok CT Mr vizsgálat magam tele daganattal lépemen, a gerincen ökölnyi. Mellkason szétszórt, igen ez a pánikbetegség!!!
Kemoterápiás kezelés, tüdőembólia kétoldali. Fertőzés, egy hónap hasmenés hányás majdnem meghaltam, hat hónapot voltam kórházba. Azóta is szenvedek, de még élek, jelenleg stagnálás van remisszio, de se gyógyszert nem adnak, semmit nem kell szednem, ilyet eddig nem. Hallottam most ugyan úgy vagyok, mint akkor. De most sem foglalkozik vele nagyon senki. Itthon szenvedek ugyanúgy. Véremből nem mutatja ki a betegséget az orvosok.
Meg azt mondják nincs semmi baj, ez van, dögöljön meg az ember, mondván sokat költöttek rám. Az igaz, fiatal nem vagyok, de 49 évesen ennyit szenvedni… Ha évekkel előtte nem néznek hülyének, nem így lennék. Ezek az orvosok, tisztelet a kivételnek.
Üdv Ibolya
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gál Ilona 2014.07.07. 06:49:34
Gál Ilona 2014.07.08. 06:45:26
Braincelle 2014.07.08. 12:12:45
Aki a pleurális folyadékos, rosszul lévő nőt hazadobta a pszichiátriáról, annak nyilván nem sok fogalma volt a szomatikus orvoslásról.
A többit viszont nem tudjuk megítélni. Ad absurdum, pánik/krónikus fájdalom szindrómás betegnek is kialakulhatott leukaemiája*. És nézhették szomatizációnak a leukaemia kezdeti, nem specifikus tüneteit.
Ebből a posztból ezt nem lehet eldönteni.
*: például a neurológián biztosan csináltak képalkotót a gerincről, mielőtt kimondták volna, hogy pszichésnek tartják a bajt.
A leukaemia diagnózisakor pedig ökölnyi daganat volt a gerincén (pontosabb lokalizációt nem írt).
Ez most megint olyan, hogy ha kiderül, hogy az ökölnyi daganat előtt egy hónappal volt a neurológiai vizsgálat és ott nem készült semmilyen kép a gerincéről, akkor azt mondanám, hogy hibásan jártak el a neurológusok.
Ha pedig évekkel korábban átesett egy korrekt kivizsgáláson, negatív eredményekkel, akkor pedig inkább azt feltételezném, hogy az akkori panaszai függetlenek voltak a későbbi leukaemiájától.
Illetve el tudok képzelni egy átfedő szakaszt, amikor a korábbi pszichiátriai betegnél, aki már sok éve szomatizál és pánikol (ez nem hibáztatás), elkezdtek olyan tünetek megjelenni, amik gyanúsak lehettek, de nem voltak még egyértelműen testi betegségre jellemzőek. Ha ez így volt, az a világ legnehezebb diagnózisa, és korántsem olyan egyértelmű, mint ahogy utólag leírja az ember. Ennek a lehetőségnek a mérlegelése és több információt igényelne.
PRAXIS
"Pozitív és negatív történetek a magyar egészségügyről, minden mennyiségben. Orvosnál jártunk és nem ment minden zökkenőmentesen? Netán megaláztak, megvárattak vagy félrekezeltek? Vagy éppenséggel lelkiismeretes, segítőkész egészségügyi dolgozókkal találkoztunk? Ide megírhatjuk. Miért is? Mert az orvostársadalom máris nyomon követi a bejegyzéseket, olykor pedig hangot is adnak álláspontjuknak a kommentekben. De ha nem vagyunk mesélős kedvünkben, a kórházértékelővel is kinyilváníthatjuk véleményünket." - hvg.hu
Médiaajánlat
