Levél: Minek szedi azokat a gyógyszereket?
31 hozzászólás
2013.11.03. 08:16
Történet egy fiatal és arrogáns orvosról, aki jót akart.
Sokat hezitáltam, hogy leírjam-e ezt a történetet, de annyira mélyen beleivódott az agyam minden kis szegletébe, hogy nem tudom függetleníteni magam tőle, főként nem akkor, amikor hasonló sztorikat olvasgatok a blogon. Ezért döntöttem úgy, hogy kiírom magamból.
Elöljáróban annyit, hogy kb 10-11 éve diagnosztizáltak nálam szorongásos depressziós állapotot, ami felváltva a pánikbetegséggel a mai napig elkísér. Sokszor érzem magam nagyon jól és sokszor vagyok nagyon mélyen bezárva a saját sötét világomba, ilyenkor csak a kilátástalanság érzése a konstans. Ennek az állapotnak az elviselhetővé tételére beválhat a gyógyszeres terápia, ami egyébként sajnos igen agresszív (aki szedett már antidepresszánst az tudja jól, hogy úgy a hozzászokási mint a leszokási folyamat egy külön kis miniháború a saját testeddel).
Épp egy ilyen periódus közepében voltam, amikor jelentkezett a torkomban az a semmihez sem hasonlítható görcsös, szorító érzés. Elsőként nem vontam párhuzamot a lelki állapotom és e tünet között, így mondhatni orvostól orvosig jártam, hogy a végére járjak a dolognak. Gégetükrözés, garatvizsgálat, uh, mind negatív, a következő állomás a pajzsmirigyvizsgálat. Debreceni kórház, fiatal, feltűnően jóképű orvos, manuális vizsgálat, semmi extra. Kérdezi, hogy szedek-e gyógyszereket. Mondom, hogy Cipralexet és Xanaxot.
Erre fejcsóválva megjegyezte, hogy "minek szedem én ezeket a gyógyszereket, meg kellene tanulnom megoldani a problémáimat gyógyszerek nélkül". Erre én csak annyit mondtam, hogy a gyógyszerek segítenek elviselni a mindennapjaimat jelenleg és ha egyelőre velük tudok minőségibb életet élni, akkor szedni fogom őket!
Akkor nagyon felháborodtam, nagyképűnek, inkompetensnek érzem az orvost, aki belegázolt az egyébként sem túl stabil lelkem állapotába, nem mellesleg már akkor is éreztem, csak nem ismertem be, hogy igaza van. Nyilván könnyebb volt puffogni és őt hibáztatni, mint a saját életem gyengécske fonalát a kezembe venni.
Nem végződött filmes happy enddel a dolog, azóta is többször voltam gyógyszermentes (pl. a terhességem alatt és előtt is végig) és többször kellett szednem ismét a bogyókat (pl. szülés után), de minden esetben, amikor bekapok egy antidepresszánst vagy szorongásoldót, eszembe jut ez a fiatal, arrogáns doki, aki valószínűleg pont ezt akarta elérni az elhintett megjegyzésével.
Mostanra tudom megköszönni neki.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Braincelle 2013.11.03. 09:29:31
Az endokrinológusnak/belgyógyásznak, amennyiben nem pszichiáter szakorvos, nem lett volna szabad véleményt nyilvánítani a pszichiátriai gyógyszerek indokolt voltáról.
Ha a pszichiáter leállítani a pajzsmirigy hormon szedését, akkor fel lennének háborodva.
Én is utálom az antidepresszánsokat és a szorongáscsökkentőt, és szívem szerint minden pánikbetegnek és fóbiásnak azt mondanám, hogy fejezze be a hisztériát, mégsem mondom, mert tudom, hogy ezek a betegségek léteznek, még ha engem nem is így neveltek; a magánemberi húzodozásom abban merülhet ki, hogy nem lettem pszichiáter. Viszont pont ezért nem fogok beleszólni a pszichiátriai gyógyszerelésbe.
És hát szimpla tiszteletlenség a másik orvossal szemben is, aki lehet, hogy több hónap alatt állította be azokat a gyógyszereket, amikkel a beteg jól van, és az, ahogy éppen van, az a gyógyszerekkel van. És azt sem tudhatom, hogy a gyógyszeres terápia mellett átlag szorongós-hangulatzavarosnak tűnő beteg nem egy súlyos depressziós, többször öngyilkosságot megkísérelt valaki, és ugyan ilyenkor vállalja-e a felelősséget a megfelelő háttérismeret nélkül, olcsó háttérbölcsességet osztó orvos (szomszédasszony, kolléga stb), hogy a beteg a gyógyszerek abbahagyása után esetleg felakasztja magát a kabátjai mellé vagy csak egyszerűen major depressziós lesz. ?
Ha a pszichiáter leállítani a pajzsmirigy hormon szedését, akkor fel lennének háborodva.
Én is utálom az antidepresszánsokat és a szorongáscsökkentőt, és szívem szerint minden pánikbetegnek és fóbiásnak azt mondanám, hogy fejezze be a hisztériát, mégsem mondom, mert tudom, hogy ezek a betegségek léteznek, még ha engem nem is így neveltek; a magánemberi húzodozásom abban merülhet ki, hogy nem lettem pszichiáter. Viszont pont ezért nem fogok beleszólni a pszichiátriai gyógyszerelésbe.
És hát szimpla tiszteletlenség a másik orvossal szemben is, aki lehet, hogy több hónap alatt állította be azokat a gyógyszereket, amikkel a beteg jól van, és az, ahogy éppen van, az a gyógyszerekkel van. És azt sem tudhatom, hogy a gyógyszeres terápia mellett átlag szorongós-hangulatzavarosnak tűnő beteg nem egy súlyos depressziós, többször öngyilkosságot megkísérelt valaki, és ugyan ilyenkor vállalja-e a felelősséget a megfelelő háttérismeret nélkül, olcsó háttérbölcsességet osztó orvos (szomszédasszony, kolléga stb), hogy a beteg a gyógyszerek abbahagyása után esetleg felakasztja magát a kabátjai mellé vagy csak egyszerűen major depressziós lesz. ?
platelet 2013.11.03. 13:11:51
A depresszió és a szorongás létező betegségek, nem csupán arról van szó, hogy valaki "nem képes megoldani a problémáit". Lehetséges alternatíva a gyógyszeres terápia helyett (vagy mellett) természetesen a pszichoterápia. Ha posztoló még próbálta meg, és van lehetősége rá (sajnos, Magyarországon ezen a téren nagyon rossz a helyzet), mindenképp ajánlott.
Braincelle 2013.11.03. 15:10:19
@platelet:
csak ma már annyira elterjedtek a köznyelvben, hogy mindenki depressziósnak és szorongónak vallja magát, és időnként a gyógyszerelés is ehhez igazodik. És ez mondjuk nekem nem tetszik, eléggé lehet látni, hogy mikor küzd valaki valami ellen, és mikor bújik annak a háta mögé. Mondjuk pont egy depressziósnál nehezebb, mert nála a küzdeni képtelenség is depressziós tünet.
Mindenesetre célszerű a másik, hozzáértő orvos tevékenységét nem semmibe venni. Főleg nem a magánvéleményére alapozva.
csak ma már annyira elterjedtek a köznyelvben, hogy mindenki depressziósnak és szorongónak vallja magát, és időnként a gyógyszerelés is ehhez igazodik. És ez mondjuk nekem nem tetszik, eléggé lehet látni, hogy mikor küzd valaki valami ellen, és mikor bújik annak a háta mögé. Mondjuk pont egy depressziósnál nehezebb, mert nála a küzdeni képtelenség is depressziós tünet.
Mindenesetre célszerű a másik, hozzáértő orvos tevékenységét nem semmibe venni. Főleg nem a magánvéleményére alapozva.
Kovacs Nocraft Jozsefne 2013.11.03. 15:26:02
"lehet, hogy több hónap alatt állította be azokat a gyógyszereket, amikkel a beteg jól van"
Nálunk is van depressziós a családban, és a vele szerzett tapaszalataim szerint (ami nyilván nem általánosítható) nem lehet egy antidepresszánst hosszú időre jól beállítani. Ennek oka az, hogy a beteg állapota hullámzik, ezt pedig a fixen beállított gyógyszerezés nem tudja követni. Ha a hullámvölgyekhez van beállítva a gyógyszer, akkor bizony a jobb időszakokban a szokásos adag túlságosan lenyomja a beteget.
Ezzel együtt kissé felelőtlennek érzem azt, ha valaki alapos vizsgálat nélkül kritizálja a kollégája által ajánlott gyógyszerezést, netán épp lebeszéli a beteget a gyógyszerek szedéséről.
Nálunk is van depressziós a családban, és a vele szerzett tapaszalataim szerint (ami nyilván nem általánosítható) nem lehet egy antidepresszánst hosszú időre jól beállítani. Ennek oka az, hogy a beteg állapota hullámzik, ezt pedig a fixen beállított gyógyszerezés nem tudja követni. Ha a hullámvölgyekhez van beállítva a gyógyszer, akkor bizony a jobb időszakokban a szokásos adag túlságosan lenyomja a beteget.
Ezzel együtt kissé felelőtlennek érzem azt, ha valaki alapos vizsgálat nélkül kritizálja a kollégája által ajánlott gyógyszerezést, netán épp lebeszéli a beteget a gyógyszerek szedéséről.
Alaister Grand 2013.11.03. 15:37:51
A lánynak (lány, ugye?) valóban igen érzékeny a lelkivilága, ha ez a mozzanat ennyire beégett.
Erről ez jutott eszembe: :D
www.youtube.com/watch?v=LhQGzeiYS_Q
Erről ez jutott eszembe: :D
www.youtube.com/watch?v=LhQGzeiYS_Q
bkkzol 2013.11.03. 15:53:16
Nem kellene semmi gyógyszert szedni és az orvosokat se lefoglalni ilyen dolgokkal. Unatkozó úriasszonyok meg fizessenek az ilyen passzióért!
sorica123 (törölt) 2013.11.03. 16:22:05
@platelet: a gyógycucc mellé is _kell- a terápia, mert érdemben nem fog átbillenni az ember, ha csak a gyógyszert eszi, sőt, lehet, hogy még szarabbul is lesz. Eleve a tudat, hogy gyógyszert szed, plusz önmagában a szer hat valahogy, csinál valamit az idegekkel, nem mindig kiszámítható, és ez is kihúzhatja a talajt a ezelt személy alól.
@bkkzol: veregesd a segged a padlóba boldogságodban, ha neked semmilyen pszichés agyhugyköved nincs, mert hidd el, ezeket nem unatkozó úrinők találják ki.
@Alaister Grand: ugye? Egy kis mimóza, és nyilván kislány, amiért nem szereti, ha csak úgy nagyarccal beleugatnak abba, hogy ő hogyan legyen képes emberként egyáltalán eltalálni a munkahelyéig... Óggyad meg a problémákat. Jó, és, attól minden helyrezökken? Kb olyan ez, mint a Szendi Gábor, aki életében nem volt még kórosan _valamilyen_ (pl depressziós, ami nem azonos azzal, hogy valaki unatkozik és doszt nyavalyog), és osztja a frankót, hogy menjenek napra meg egyenek nemtommit. Nem hülyeség, mert nyilván vastagon benne van a pszichés-neurológiai zakkanásokban az is, hogy a vizsgált személy nem iszik elég vizet, nem neki való kaját eszik, tól sokat szeszel/bagózik/kávézik vagy nem mozog, de ha valakinél már egy konkrét kedélybeteg állapot alakult ki, akkor nem elég odavakkantani, hogy ógyad meg dikk, látod én se sírok.
@bkkzol: veregesd a segged a padlóba boldogságodban, ha neked semmilyen pszichés agyhugyköved nincs, mert hidd el, ezeket nem unatkozó úrinők találják ki.
@Alaister Grand: ugye? Egy kis mimóza, és nyilván kislány, amiért nem szereti, ha csak úgy nagyarccal beleugatnak abba, hogy ő hogyan legyen képes emberként egyáltalán eltalálni a munkahelyéig... Óggyad meg a problémákat. Jó, és, attól minden helyrezökken? Kb olyan ez, mint a Szendi Gábor, aki életében nem volt még kórosan _valamilyen_ (pl depressziós, ami nem azonos azzal, hogy valaki unatkozik és doszt nyavalyog), és osztja a frankót, hogy menjenek napra meg egyenek nemtommit. Nem hülyeség, mert nyilván vastagon benne van a pszichés-neurológiai zakkanásokban az is, hogy a vizsgált személy nem iszik elég vizet, nem neki való kaját eszik, tól sokat szeszel/bagózik/kávézik vagy nem mozog, de ha valakinél már egy konkrét kedélybeteg állapot alakult ki, akkor nem elég odavakkantani, hogy ógyad meg dikk, látod én se sírok.
Muhammad Balfas 2013.11.03. 16:34:22
"minek szedem én ezeket a gyógyszereket, meg kellene tanulnom megoldani a problémáimat gyógyszerek nélkül" Ekkora egy faszt, mint a doktor úr! Hát éppen az a betegsége hogy nem tudja megoldani a lelki problémáit, és ezért szedi a gyógyszereket.Azt még megértem hogy a laikusok a depressziót a lustaság,az élhetetlenség,és a gátlásos viselkedés kombinációjának tartják, és egyfajta jellemhibaként kezelik, de hogy egy orvosi egyetemet végzett szakorvos ne legyen tisztában azzal, hogy ez egy komoly betegség, az botrányos..
Kovacs Nocraft Jozsefne 2013.11.03. 17:56:39
A depressziót (és igen sok pszichés betegséget) nagyon gyakran - persze nem mindig - az okozza, hogy ilyen-olyan anyagokat a szervezet, főleg az agy nem megfelelő mennyiségben termel - vagy túl sokat, vagy túl keveset állít elő belőlük. Ilyenkor tehát igen egyszerű testi probléma az ok, a gyógymód pedig az adott anyag termelését elősegítő vagy gátló gyógyszer.
Ilyen esetekben elég nagy blődség a betegnek azt tanácsolni, hogy oldja meg maga a problémáit. Ez kb. olyan, mint a féllábúnak azt tanácsolni, hogy mankó helyett az akaraterejével járjon.
Ilyen esetekben elég nagy blődség a betegnek azt tanácsolni, hogy oldja meg maga a problémáit. Ez kb. olyan, mint a féllábúnak azt tanácsolni, hogy mankó helyett az akaraterejével járjon.
Tempus-Anh 2013.11.03. 18:55:17
Az SSRI gyártás nagyon jó biznisz. A gyártónak és forgalmazónak...Én viszont csak nagyon indokolt esetekben ajánlom. Valóban, a saját életünk problémáinak a megoldását sem az orvos, sem az általa javasolt gyógyszer nem hozza el. A túlzottan a gyógyszerekre való támaszkodás az iniciatívátlanságot nem hogy csökkentené, de egyenes út a függőség, ergo az akaratgyengeség, lélektani kátyú, kilátástalanság felé.
A 9. utas 2013.11.03. 20:06:25
Valahol meg tudom érteni a posztban említett orvost.
Depresszióval kezelgettek több, mint tíz évig, teljes mértékben sikertelenül.
Hosszú évekig nem szedtem gyógyszert.
Pár éve egy hangoskodó szomszéd miatt altatót kértem a dokitól. Kaptam, de nem volt jó, mert másnap is álomkóros voltam tőle. Erre felírt Xanaxot. Bevált. Legalább is azt hittem. Évekig szedtem egyre növekvő adagban. Két év óta légzési gondok, szívpanaszok stb. kezdődtek. Szervi elváltozás nincs, marad, hogy pánik. Elküldtek pszichiáterhez. Írna gyógyszert, de mondtam, hogy kösz, ha gyógyszer nélkül nem megy, inkább hagyjuk! Azért még búcsúzóul felvilágosított, hogy a problémáim egy részét simán okozhatja a rendszertelenül szedett Xanax, az egyre erősebb feledékenységet meg önmagában a tény, hogy szedem. Azóta próbálom csökkenő adagokban szedni és azt veszem észre, hogy van benne valami: lehet, hogy segít az alvásban, de elhülyíti az embert.
Depresszióval kezelgettek több, mint tíz évig, teljes mértékben sikertelenül.
Hosszú évekig nem szedtem gyógyszert.
Pár éve egy hangoskodó szomszéd miatt altatót kértem a dokitól. Kaptam, de nem volt jó, mert másnap is álomkóros voltam tőle. Erre felírt Xanaxot. Bevált. Legalább is azt hittem. Évekig szedtem egyre növekvő adagban. Két év óta légzési gondok, szívpanaszok stb. kezdődtek. Szervi elváltozás nincs, marad, hogy pánik. Elküldtek pszichiáterhez. Írna gyógyszert, de mondtam, hogy kösz, ha gyógyszer nélkül nem megy, inkább hagyjuk! Azért még búcsúzóul felvilágosított, hogy a problémáim egy részét simán okozhatja a rendszertelenül szedett Xanax, az egyre erősebb feledékenységet meg önmagában a tény, hogy szedem. Azóta próbálom csökkenő adagokban szedni és azt veszem észre, hogy van benne valami: lehet, hogy segít az alvásban, de elhülyíti az embert.
A 9. utas 2013.11.03. 20:08:38
@Alaister Grand: nekem elég vastag bőr van az arcomon, de amikor pár éve egy ideggyógyász mondott hasonlót, akihez gerincproblémák miatt kerültem, az bennem is mély nyomot hagyott.
memyselfandI 2013.11.04. 00:09:11
@platelet:
Én 15 éve járok pszichodrámára egy vidéki városban. És ennek köszönhetően sikerült leállnom az "mosolyogtatóról". Mára mindenhol Dunát lehet rekeszteni a pszichoterápiás kurzusokkal. Bátran ajánlom mindenkinek.
Én 15 éve járok pszichodrámára egy vidéki városban. És ennek köszönhetően sikerült leállnom az "mosolyogtatóról". Mára mindenhol Dunát lehet rekeszteni a pszichoterápiás kurzusokkal. Bátran ajánlom mindenkinek.
platelet 2013.11.04. 15:15:11
@Braincelle: Nem hiszem, hogy egy pszichiáter a köznyelv alapján gyógyszerel... Persze, lehet kivétel, biztos létezeik rossz pszichiáter is, de endokrinológusként ezt kijelenteni azért erős... Max javasolja, hogy váltson pszichiátert, de hogy beleszól a kezelésbe hozzáértés nélkül, úgy, hogy nem vizsgálta meg, nem követte...
Az tény, hogy a köznyelvben elterjedt az "olyan depressziós napom van" kifejezés (én is használtam már...) Azt, hogy pszichiátrián belül mennyire gyakori az indokolatlan gyógyszerelés, nem tudom, nincs is rálátásom...
Az tény, hogy a köznyelvben elterjedt az "olyan depressziós napom van" kifejezés (én is használtam már...) Azt, hogy pszichiátrián belül mennyire gyakori az indokolatlan gyógyszerelés, nem tudom, nincs is rálátásom...
platelet 2013.11.04. 15:17:27
@sorica123: a pszichoterápia senkinek nem árt, de a gyógyszeres terápia is hatásos lehet önmagában
platelet 2013.11.04. 15:19:23
@memyselfandI: Jó hallani az ilyet :)
memyselfandI 2013.11.04. 16:52:00
@A 9. utas: Tudom, nehéz ügy a depresszióból kimászni, még nehezebb külső "közbekiabáló" véleményét meghallgatni... Azért én jó szívvel ajánlom a pszichodrámát, mint terápiás módszert. Segít visszaerősíteni az önértékelést. Nem azonnali hatású, és nem elég 1-2 kurzus, de megéri erőlködni. A siker garantált. Erőt kívánok! :)
Kovacs Nocraft Jozsefne 2013.11.04. 17:20:22
Valószínű, hogy a pszichodráma sem csodaszer: van, akinél segít és van, akinél nem.
"Mára mindenhol Dunát lehet rekeszteni a pszichoterápiás kurzusokkal. Bátran ajánlom mindenkinek."
Azért nem árt az óvaosság, ha ilyen sok van, akkor biztos van köztük pocsék is.
"Mára mindenhol Dunát lehet rekeszteni a pszichoterápiás kurzusokkal. Bátran ajánlom mindenkinek."
Azért nem árt az óvaosság, ha ilyen sok van, akkor biztos van köztük pocsék is.
A 9. utas 2013.11.04. 19:29:37
@memyselfandI: félreértettél. Esetemben szó sincs depresszióról, mindössze "kissé" mizantróp hajlamaim vannak és erre fogták rá, hogy depresszió. Természetesen az antidepresszánsok semmit sem értek. :)
Viszont a fentiekből következően a pszichodráma sem nekem való. Nem lennék ennyire hitetlen, beállnék egy Buddhista közösségbe. :)
Viszont a fentiekből következően a pszichodráma sem nekem való. Nem lennék ennyire hitetlen, beállnék egy Buddhista közösségbe. :)
karcsibácsi 2013.11.04. 19:57:45
@A 9. utas:
Én, ha embergyűlölő (mizantróp) lennék, nem dicsekednék vele...
Én, ha embergyűlölő (mizantróp) lennék, nem dicsekednék vele...
A 9. utas 2013.11.05. 12:42:09
@karcsibácsi: te vagy a legjobb példa rá, hogy miért is gyűlölnivaló a humanoid.
Nemrég váltottam pár e-mailt egy állítólagos kollégáddal: nektek a génjeitekbe van kódolva a tahóság.
Hogy állítólagos, azt csak azért írom, mert még mindig nehezen hiszem el, hogy ekkora tahó képes lehet elvégezni egy orvosi egyetemet.
Nemrég váltottam pár e-mailt egy állítólagos kollégáddal: nektek a génjeitekbe van kódolva a tahóság.
Hogy állítólagos, azt csak azért írom, mert még mindig nehezen hiszem el, hogy ekkora tahó képes lehet elvégezni egy orvosi egyetemet.
karcsibácsi 2013.11.05. 14:11:41
@A 9. utas: Látod, ez az egyik különbség köztünk: én még az olyan (embernek aligha nevezhető) véglényeket sem gyűlölöm, mint amilyen te vagy
A 9. utas 2013.11.05. 16:20:54
@karcsibácsi: csak ne lennél egy ilyen undorító, hazug csótány! Talán még komolyan is vennélek.
A 9. utas 2013.11.05. 16:23:03
praxis.blog.hu/2013/10/22/emberek_eletevel_jatszanak
Itt például azt hazudta, hogy ő nem sérteget senkit.
Itt például azt hazudta, hogy ő nem sérteget senkit.
Irkutszk 2013.11.05. 16:24:02
@A 9. utas: Esetleg beszélgethetnénk ezentúl a blog témájáról, ne adj Isten, az adott posztról? Ennek a személyeskedésnek nem találom túl sok értelmét... Ismeretlenül csúnya szavakat vagdosni egymás fejéhez annyira destruktív...
A 9. utas 2013.11.05. 16:48:51
@Irkutszk: esetleg ha nem nekem címezted volna, még el is hinném, hogy komolyan gondolod.
Megvalósító Macska · http://megvalositas.blog.hu/ 2013.11.06. 17:00:15
Szorongásos depresszió... anno nálam is diagnosztizáltak valamit ilyen névvel, de nem voltam hajlandó gyógyszereket szedni. Addig mentem, és kerestem, míg meg nem oldottam én. A gondolkodásmódom megváltoztatására volt szükségem. Könyveket olvastam, hanganyagokat hallgattam és szemináriumokra jártam. Ezek mind szembesítettek vele, hogy én vagyok a felelős a problémáimért, és megválaszthatom azt is, hogyan reagálok a körülöttem történő eseményekre, és hogy minden fejben dől el.
Nagyon sokat tanultam - és nem csak azt, amit a család és az iskola nem tanított meg. Van, amiben még fejlődnöm kell, de azt kell mondjam, összességében nagyon boldog vagyok.
Kívánom minden hasonló cipőben járónak, hogy találja meg a megfelelő utat a problémái megoldására!
Písz.
Nagyon sokat tanultam - és nem csak azt, amit a család és az iskola nem tanított meg. Van, amiben még fejlődnöm kell, de azt kell mondjam, összességében nagyon boldog vagyok.
Kívánom minden hasonló cipőben járónak, hogy találja meg a megfelelő utat a problémái megoldására!
Písz.
A 9. utas 2013.11.06. 17:27:39
@Megvalósító Macska: az a baj, hogy mostanában divatbetegséggé vált a depresszió és a pánik.
Mindenre ráfogják, mert egyszerűbb, mint pl. megkeresni a szervi okokat.
Csak egy példa, bár nem biztos, hogy van alapja: állítólag(sokszorosan aláhúzva!) a Lyme kór okoz többek közt pánikrohamokat, depressziót.
Cukorbetegséggel szintén összekapcsolják a depressziót egyesek.
Arról nem beszélve, hogy ha az embernek okkal van rossz hangulata és ezt az orvos észreveszi, akkor is képes antidepresszánssal tömni az illetőt (volt ilyen ismerősöm).
Mindenre ráfogják, mert egyszerűbb, mint pl. megkeresni a szervi okokat.
Csak egy példa, bár nem biztos, hogy van alapja: állítólag(sokszorosan aláhúzva!) a Lyme kór okoz többek közt pánikrohamokat, depressziót.
Cukorbetegséggel szintén összekapcsolják a depressziót egyesek.
Arról nem beszélve, hogy ha az embernek okkal van rossz hangulata és ezt az orvos észreveszi, akkor is képes antidepresszánssal tömni az illetőt (volt ilyen ismerősöm).
Kovacs Nocraft Jozsefne 2013.11.06. 18:29:54
@A 9. utas: "Mindenre ráfogják, mert egyszerűbb, mint pl. megkeresni a szervi okokat."
Mert talán nem is mindig lehet gyógyítani a szervi okot. Egy ismerősöm szklerózis multiplexben szenved, aminek szinte kötelező velejárója a depresszió. Na őt próbáljátok pszichodrámával meg egyebekkel gyógyítani. Nem lehet, ahogy a szervi okot sem lehet megszüntetni, ergo marad az antidepresszáns.
Mert talán nem is mindig lehet gyógyítani a szervi okot. Egy ismerősöm szklerózis multiplexben szenved, aminek szinte kötelező velejárója a depresszió. Na őt próbáljátok pszichodrámával meg egyebekkel gyógyítani. Nem lehet, ahogy a szervi okot sem lehet megszüntetni, ergo marad az antidepresszáns.
A 9. utas 2013.11.06. 19:40:15
@Kovacs Nocraft Jozsefne: félreérted a dolgot. Sok helyen meg sem próbálják megkeresni a valódi okot, elküldik a beteget pszichiáterhez, azok többsége meg annyit tud, hogy tömi a szerencsétlenekbe a "hangulatjavító" szemetet.
De a depressziót és a lehangoltságot úgy tudom, nem igazán kellene összekapcsolni.
A depresszió indokolatlan hangulatváltozásokat okoz, míg egy konkrét okra visszavezethető rossz kedv, életuntság megszüntethető antidepresszáns nélkül is, ha a kiváltó okot meg tudják szüntetni.
De a depressziót és a lehangoltságot úgy tudom, nem igazán kellene összekapcsolni.
A depresszió indokolatlan hangulatváltozásokat okoz, míg egy konkrét okra visszavezethető rossz kedv, életuntság megszüntethető antidepresszáns nélkül is, ha a kiváltó okot meg tudják szüntetni.
Megvalósító Macska · http://megvalositas.blog.hu/ 2013.11.06. 21:55:40
@A 9. utas: Egyetértek.
Nálam is volt oka. Halmozottan. Bár azokat nem megszüntetni, hanem feldolgozni kellett. :)
Nem mondom azt, hogy beteg voltam - de azt sem, hogy nem. Durva idők voltak. Így reagáltam rá, mert senki nem tanított meg máshogy kezelni a helyzeteket. Csak utólag. A "betegségre" ráfogni a viselkedésemet tényleg könnyebb, mint megváltoztatni a viselkedésemet. De én nem a könnyebb utat választottam. Sőt, egyáltalán nem volt könnyű úgy megtenni dolgokat -csakazértis-, hogy legszívesebben zokogva bújtam volna be a legsötétebb szoba legsötétebb zugába. De megtettem, és minél többször teszi meg az ember ezeket a lépéseket a könnyű út erősen vonzó lehetősége mellett, annál természetesebbé válik. Ma már nem tudom elképzelni, hogy úgy reagáljak dolgokra, mint anno. Szóval (vissaztérve az eredeti posthoz) nekem "filmes happy end"-em van... illetve nyilván nem, mert rengeteg remek dolog vár még rám! :)
Nálam is volt oka. Halmozottan. Bár azokat nem megszüntetni, hanem feldolgozni kellett. :)
Nem mondom azt, hogy beteg voltam - de azt sem, hogy nem. Durva idők voltak. Így reagáltam rá, mert senki nem tanított meg máshogy kezelni a helyzeteket. Csak utólag. A "betegségre" ráfogni a viselkedésemet tényleg könnyebb, mint megváltoztatni a viselkedésemet. De én nem a könnyebb utat választottam. Sőt, egyáltalán nem volt könnyű úgy megtenni dolgokat -csakazértis-, hogy legszívesebben zokogva bújtam volna be a legsötétebb szoba legsötétebb zugába. De megtettem, és minél többször teszi meg az ember ezeket a lépéseket a könnyű út erősen vonzó lehetősége mellett, annál természetesebbé válik. Ma már nem tudom elképzelni, hogy úgy reagáljak dolgokra, mint anno. Szóval (vissaztérve az eredeti posthoz) nekem "filmes happy end"-em van... illetve nyilván nem, mert rengeteg remek dolog vár még rám! :)
PRAXIS
"Pozitív és negatív történetek a magyar egészségügyről, minden mennyiségben. Orvosnál jártunk és nem ment minden zökkenőmentesen? Netán megaláztak, megvárattak vagy félrekezeltek? Vagy éppenséggel lelkiismeretes, segítőkész egészségügyi dolgozókkal találkoztunk? Ide megírhatjuk. Miért is? Mert az orvostársadalom máris nyomon követi a bejegyzéseket, olykor pedig hangot is adnak álláspontjuknak a kommentekben. De ha nem vagyunk mesélős kedvünkben, a kórházértékelővel is kinyilváníthatjuk véleményünket." - hvg.hu
Médiaajánlat
