Amputálni kellett a beteg mutatóujját
Tisztelt Praxis!
Szeretnék önöknek egy friss, másfél héttel ezelőtti történetet leírni. Édesapám munkahelyi baleset következtében elveszítette a bal kezének mutatóujját. A sérülés nagyon súlyos volt, de komoly hibát is vétettek az orvosok. A kórházba nem a mentők, hanem édesanyám vitte, ezt a diszpécser tanácsolta, mondván így gyorsabb. A kórházba érve érthetetlen módon vagy 40 percig várakoztatták, majd a sérülését ímmel-ámmal ellátták, bekötözték. Az első vizsgálat után megállapították, hogy még van vérkeringés az ujjában, de azt mondták, hogy a műtétet nem tudják elvégezni ott helyben, ezért Budapestre irányították édesapámat.
A balesettől számítva két és fél óra alatt ért a budapesti kórházba, ahol nagyon gyorsak és segítőkészek voltak, de sajnos rossz hírekkel szolgáltak édesapám irányába. Elmondták, hogy bár korábban lett volna rá mód, de már nem tudtak rajta segíteni. Megnézték a kezét, ismét vizsgálatoknak vetették alá, de már olyan fokúvá vált a sérülés, hogy nem tudtak mást tenni, amputálták az ujját. A beavatkozás megtörtént, édesapám pedig sajnos kénytelen volt elfogadni, hogy a mutatóujja minden reménye ellenére eltávolításra került.
Édesapámat nagyon megviselték a történtek, főleg lelkileg. Asztalosként dolgozott, 52 éves, mondhatni ereje teljében van, vagyis inkább csak volt. Valószínűleg soha többé nem fog tudni a szakmájában dolgozni, pedig a húgom még kiskorú, őt fel kell nevelnie, édesanyám pedig 100%-os rokkant, tehát az ő rokkantnyudíja az égvilágon semmire, még a számlák kifizetésére sem elég. Én most fogok diplomázni, épp az államvizsgára készülök, ezért jelenleg én sem igazán tudok anyagilag hozzájárulni a családi kasszához, ráadásul egyedül élek és magamat is el kell tartanom.
Az amputálást végző sebész orvos azt mondta édesapámnak, hogy a kórház, ahonnan őt elküldték és Budapestre irányították szerinte súlyos hibát vétett, mert ha ott és akkor elvégzik a szükséges műtétet, akkor vélhetőleg megmenthették volna az ujját. Szeretném megkérdezni önöket, hogy mi erről a véleményük. Fontolgatjuk ugyanis, hogy pert indítunk a hibázó kórház ellen. Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: Benkő Szandra
Van egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták, félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt? Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre, vagy használja megújult kórházértékelőnket!
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Dr.laikus PhD 2011.05.07. 06:19:51
Ott ahol nincs kézsebészet, bármit mondanak később nem tudják elvégezni a műtétet.
Sajnos.
Édesapja pedig megtanulja majd használni a kezét a mutató ujja nélkül is. Dolgozni tud majd a szakmájában ügyesen ahogy eddig.
Ismerek asztalost (jó asztalost) mutatóujj nélkül.
Türelem és gyakorlás.
Jobbulást az édesapjának!
Leroi 2011.05.07. 07:05:02
A baleseti sebészek többsége műt ugyan még amputálódófélben lévő ujjat is, de nem mindig sikerrel, ezért inkább specializálódottabb sebészre bízzák.
Adamantiumnak lesz igen fontos és döntő hozzászólása a poszthoz.
Nem én vagyok, hanem én 2011.05.07. 07:09:06
Masreszt nem tudjuk hol volt az elso korhaz. Azt kell megnezni, hogy abban a korhazban van-e kezsebeszet, illetve kezsebesz szakorvos. Ha van, akkor aznap bent volt-e a korhazban. Ha igen, akkor meg kell tole kerdezni, hogy mekkora tapasztalata van mikroervarratok teren. Ha (nagy) tapasztalata van, akkor meg annak kell utana jarni, hogy a korhazban adottak-e a feltetelek egy ilyen mutethez (van-e a mutethez szukseges felszereles; operacios mikroszkop, megfelelo finomsagu fonal...)
Ha ezekre mind igen a valasz, akkor lenne esetleg esely egy perben. Amit egyebkent nem javaslok, szegeny a csalad, miert pereskedjen akar evekig is.
Ha a fenti gondolatok valamelyikere is nem a valasz, akkor meg csak annyi tortent, hogy a betegnek nem volt szerencseje. Marpedig az elethez kell egy kis szerencse es/vagy gondviseles.
"Valószínűleg soha többé nem fog tudni a szakmájában dolgozni" Ez meg nem igaz. Ha 52 eves, ereje teljeben van, akkor a seb gyogyulasa utan a kozepso ujj at tudja venni a mutatoujj szerepet. Meg kell tanulni a dolgot. Igen, akaratero kell hozza. Sok sikert hozza!
Egyebkent korabban mar volt ilyen poszt. Ha valaki megtalalja, akkor linkelje be a kommentlistat. Erdemes azt is elolvasni.
Leroi 2011.05.07. 07:09:22
Főleg kollega fölött ne.
Amennyire okos, annyira bölcs is lehetne és tudhatná: a szerencse forgandó.
Egy régi idézet szerint:
"Senkit nem ragad olyan magasra a szerencse, hogy ne épp annyival fenyegesse, mint amennyivel megajándékozta. A hullámok még ugyanazon a napon és ott, ahol azelőtt játszadoztak rajtuk, nyelik el a hajókat"...
serfecs (törölt) 2011.05.07. 07:23:18
El Visco Stello (törölt) 2011.05.07. 08:01:58
A véleményem ne tartsa vissza, hogy kivizsgáltassa az ügyet. Hátha van olyan körülmény, amit mi nem ismerünk, de felróható a kórháznak. De szerintem nem sanszos.
Ami pedig a továbbiakat illeti: Én kétkezi ember vagyok, pontosan tudom, hogy édesapja - ha fejben tisztázta - ugyanott tudja folytatni a szakmát, ahol abbahagyta. 100%-os munkát tud végezni. Inkább azt kellene forszírozni, hogy üzemi baleset volt-e és az felróható-e a munkáltatónak. Onnan lehetne esetleg egy kis kártérítést követelni.
Jobb- vagy balkezes az apukája?
El Visco Stello (törölt) 2011.05.07. 08:08:19
De igen. A másik kéz hüvejkujja.
El Visco Stello (törölt) 2011.05.07. 08:26:30
Desiderata 2011.05.07. 09:11:19
Valahogy ezt jó lenne tudatosítani bennük.
A posztírónak: sajnos nem minden kórházban tudják visszaültetni az amputált végtagot, pl. nálunk sem lenne rá mód. Várakozás is volt ugye közben. Nálunk a másfél órára levő kórházba menne a beteg, és sajnos mindkettő kórházban várakoznia kellene az ellátásra,hiszen, centralizált ellátás révén mindenünnen odamennek a kézsérültek, az első ellátóhelyen, a sürgősségin pedig prioritizálni kell a betegségeket, és sajnos,ha van egy infarktus, akkor az amputált ujjnak várnia kell , mert ujj nélkül lehet élni, de szív nélkül nem.
Btw.:
Honnan ismered meg az elővigyázatlan asztalost? Több gyereke van,mint ujja.
Desiderata 2011.05.07. 09:12:34
jágör68 2011.05.07. 11:06:15
2) Hát, annyi fizetést meg olyan munkakörülményeket kell biztosítani, hogy minden traumatológián legyen legalább egy kézsebész- persze ha épp szabadságon van, nem lehet csak úgy hipp- hopp behívni.
Sztem az országban 10- nél több amúgy már amúgy sem nagyon lehet...
szabidoki 2011.05.07. 11:06:50
Olyan meg nincs, hogy egy levágott ujj menthető a baleset után, de két órával később már nem.
Dolgozni meg mutatóujj nélkül is lehet.
daniferi 2011.05.07. 12:29:29
Champion of Capua 2011.05.07. 13:04:26
www.youtube.com/watch?v=TCdfOWUfgUw
Persze tudom, álmodik a nyomor.
Borcsika 2011.05.07. 13:39:02
daniferi 2011.05.07. 13:40:29
szurtieperke 2011.05.07. 15:33:18
jágör68 2011.05.07. 15:39:47
zipp.hu/belfold/2011/05/05/az_orvosok_egyre_elegedetlenebbek
szabidoki 2011.05.07. 15:57:43
Én már a blog kezdete óta azt szajkózom, hogy baj lesz, mindig le voltam hurrogva, hogy majd jönnek ide vietnámi/bantu néger/lengyel/román/kínai orvosok, és akkor lesz csak Kánaán, mert ők majd nem fogadják el a hálapénzt, meg különben is hogy lehetnek ilyen szemetek az orvosok, hogy kimennek külföldre dolgozni jó pénzért, normális körülmények közé...
Mikor tényleg elkezdik majd bezárni a kórházakat, még akkor sem az jut majd eszükbe, hogy Feri/Viki elkúrta, hanem hogy a szemét orvosok, legalább a képzési költséget fizessék vissza...
jágör68 2011.05.07. 16:13:08
Már Afrika szegényebb országaiból se jönnek hozzánk, ami nem is csoda a 300 Ft- os órabért, meg a lassan az afrikai munkakörülményeket is utolérő feltételek mellé...
Leroi 2011.05.07. 16:22:31
Picit ellentmondásos amit írsz, a porckorongsérv ha kiszakad, műtendő.
Jelenleg nem azért "inoperábilis" mert nem műthető, hanem mert még nem kell megműteni. Azt pedig hogy "lót-fut", sajnos a leszázalékoló bizottságok nem fogják díjazni (eleve nem 100%-kal, mert az a lebénult, fekvő vagy kerekesszékes betegeket illeti meg), ők ugyanis nem a papíron leírt betegséget fogják figyelembe venni, hanem a beteg pillanatnyi állapotát. Ultramodern fizikális állapot-felmérő gépeket szerelnek fel a fő centrumokban, hogy a jelenlegi 800 ezer rokkantból a lehető legtöbbet kiszórjanak.
Sajnos, ez van.
Leroi 2011.05.07. 16:24:16
Bocsi kollega, hány román orvost láttál te eddig Magyarországon dolgozni?
szurtieperke 2011.05.07. 16:43:02
Sajnos van tapasztalatom a különbségekben százalék és százalék között, apukám két (most már három, egy csere miatt) csípőprotézissel él, 67%-os rokkantként. A férjem pedig 100%-os, izomsorvadás miatt. (Ebből kifolyólag az ápolási díjról is igen közeli képem van. :))
El Visco Stello (törölt) 2011.05.07. 16:50:55
Mostanában, vagy amikor még itt volt a jobb?
Mert én láttam Vácott egyet autófényező műhelyben praktizálni. A vizes csiszolás volt a szakterülete.
Leroi 2011.05.07. 17:01:12
Ha kiszakad, mindenképpen műteni kell, bár sokan úgy élik le az életüket, hogy pontosan kórismézett többszörös nyaki gerincsérvük van.
@El Visco Stello:
A román kollegák zöme Nyugatot választja, én egyetlen Magyarországon letelepedettről tudok, az ő anyja is magyar (és a felesége is).
werqwerqwerqwerqwerqwer (törölt) 2011.05.07. 17:33:20
Leroi 2011.05.07. 17:57:20
Így van...
Kelet-Európa szürkeállománya lassan Nyugatra vonul. Pl. a román lakosság az úniós csatlakozás óta majdnem kétmillió fővel csökkent az elvándorlás következtében és ebben nagy az értelmiség százalékaránya.
Rengeteg a magyarországi magyar kivándorló is, csak épp nem ismeri be a mindenkori hatalom, ez több, mint aggasztó.
Leroi 2011.05.07. 18:01:16
Hopp, hová lett a fűrészél?:)
Azt hittem, csak trükk az egész, de nagyon profi megoldás...
2011.05.07. 19:47:34
Generációkat árult el a hazájuk. Lehet azt mondani, hogy hűség, de azt is, hogy életünk csak egy van.
Leroi 2011.05.07. 21:02:56
Meine Ehre heisst Treue...hangzott a rossz emlékű, de amúgy szép jelmondat...igen, valaha én is az Erdély iránti feltétlen hűségre hivatkozva maradtam otthon. Aztán minden megváltozott, kiderült, hogy az "egységben az erő" tulipános köde is csak egyéni érdekeket szolgál...
adamantium 2011.05.08. 15:02:24
a véleményem az, hogy:
mivel úgy tűnik a kedves sérült asztalos, így feltevődik a kérdés mivel is roncsolta a kezét, mert ha egy gépi gyalu a tettes akkor nem valószínű, hogy a darálthússzerű ujjat vissza lehet varrni. egy finom szalagfűrész vagy egy balta esetén talán, de úgy se garantált.
egy olyan kórházban ahol nincs kézsebészet, se szemészet, vagy fül-orr-gége, valószínűtlen, hogy lenne 5-0-nál finomabb fonál, egy ujj replantációjához pedig azért 8-0ás kell alapperc szintjén, középperc szintjén pedig 10-0 ás (de egy asztalosnál nem éri meg visszavarrni a középpercet mert csak zavarni fogja). nincs továbbá mikroszkóp vagy lupé.
ha egy végtag alkalmas a replantációra akkor megfelelő tárolás mellett 6-8 óráig alkalmas a kísérletre, ez nem garantálja a sikert. ideális körülmények közt is az ujjak replantációját kevesebb mint 50% sikerre becsülöm nagyon tapasztalt kézsebész esetén.
gyereknél illetve hüvelykujj esetén minden körülmény esetén törekedni kell a replantációra, ha kell akkor az ujjat atípusos helyre kell visszavarrni, pl az alkarra addig míg helyileg rendeződnek a viszonyok (de ezt már csak kb 5 ember tudja megcsinálni az országban)
érdekes, hogy pont a pestiek verik a nyálukat, amikor ott a leggyengébb a kézsebészet az országban a központok közül, nem egy megyei kórház is simán veri őket (pl. kecskemét-kertész gábor, miskolc-szabó zsolt, nyíregyháza-noviczky, mohács-nyárádi prof, az egyetemi központok közül meg szeged vezet)
gaborka78 2011.05.08. 17:57:48
Két dolgot tennék hozzá:
1./ Korábbi munkahelyemen volt egy "aranykezű" asztalosunk. Félelmetes amit tudott művelni a fával. Én személy szerint tőle tanultam nagyon sokat a fáról. Neki a jobb mutatú ujja lett oda (gépi gyalu), néhány hét betegállomány után ugyanott folytatta ahol abbahagyta. Semmit nem láttunk rajta a munkája ugyanolyan kiválló volt mint előtte. Csak annyit tudok javasolni nektek, hogy ne hagyjátok csüggedni,pozítiv szemlélet. És simán fogja tudni a szakmáját folytatni ha akarja (itt a családnak és a kollégáknak van nagyon nagy feladata és felelőssége).
2./ volt élettársam 16 éves korában szenvedett balesetet, részlegesen leszakadt a mutató ujja. Neki visszavarták, de használni nem tudja, inkább akadályozza. Én 25 éves korában ismertem meg, és közel 6 évig éltünk együtt, ez alatt (és mint kiderült már a korábbi években), minden követ megmozdított, hogy amputálják az ujját, mert inkább zavarja mint, hogy jó lenne neki. Neki az egyik nagy álma, hogy egyszer úgy ébred, hogy amputálják a rossz ujját, de jelenleg ezt nem lehet megtenni.
kisbo 2011.05.13. 15:13:52
adamantium 2011.05.13. 16:26:37
kisbo 2011.05.13. 18:10:22
adamantium 2011.05.13. 21:33:49
az szokott problémát jelenteni ha egy idegen test vagy egy vérellátás nélküli csontszilánk marad benn. ezért kell amputáció után kontrollröntgent csinálni