Azért halt meg az édesapám, mert nem volt elég pénzünk

2015.10.16. 06:20

candles.jpgEgyre jobban azt érzem ÉN, Mi hibáztunk, hogy abba a kórházba vittük, hogy nem kértünk mi vizsgálatokat. Hibáztunk, hogy nem vittük magán orvoshoz, úgymond fizetős vizsgálatokra, mert nem tehetjük meg. Nincs rá pénzünk.

Jó napot kívánok, Kulcsár Erzsébet vagyok.  Írtam már ide egy történetet 09.08-án. Az édesapámmal kapcsolatban, aki hosszú ideje (4 hónap) járt orvoshoz mire kiderült nyelőcső, gyomorszáj  rosszindulatú daganata van hasnyálmirigy áttéttel. 

 


Mikor a beültetés után rosszul lett 2 napot otthon szenvedett (mondták 1 hetet tágul, addig fájhat),  bevittük a sürgősségire szombat éjszaka, csütörtökig tanakodtak (elnézést hogy ezt írom, már nem tudok milyen szót használni), hogy vajon mi a baj? 09.03 - án csináltak CT-t amin kiderült kilukadt a nyelőcsöve a sten lukasztotta ki. Ezzel nem foglalkoztak! A vastagbele is kilukadt azt megoperálták. 10 nap múlva azt mondták igaz felállni nem tudott a gyengeségtől, hogy hazaengedik következő hétvégén. Még aznap este  elkezdett hányni, mint kiderült szétszakadtak a beleiben a varratok! Megműtötték, de napról napra gyengébb lett, végül a műtét utáni 4. napon meghalt. 
A stent beültetés után  ott van a papírján azonnali onkológiai terápia megkezdése!

 

Kapott beutalót onkológiára, egy olyan kórházba ahol NINCS! Onkológia ráadásul nem sürgős!
Öcsémmel szintén a sürgősségin ordítottak, tudja mit jelent? Honnan tudná? Azt, ha mi kérünk időpontot az hónapok! Ha az orvos kéri meg akkor max 2 hét!

 candles.jpg


Kértem kórboncolási jegyzőkönyvet. Hát érdekes dolgokat írtak benne. Hogy szerintük mikor ő jelentkezet a beültetés után még akkor csináltak CT-t, rövid előkészítés után meg is operálták.
Nem tudom, lehet, csak én keresek válaszokat, keresem hol hibáztunk MI? Hibáztak e az orvosok? Mondták vasárnap valami nagy gyulladás van, de nem tudják mi az! Persze mert CT-t csak 09.03-án csináltak, Édesapám 08.29-én került kórházba. Addig gyönyörű hashártyagyulladást, és mint később kiderült vérmérgezést kapott, amit sajnos a legyengült szervezete nem bírt legyőzni. 
De azért az orvosok megnyugtattak: Ha ezt a fertőzést illetve műtét utáni állapotot túl is éli ott van az alapbetegsége. Hát köszönöm. Ezt sose felejtették el közölni velünk, hogy nagyon beteg, végstádiumos stb. Mintha hülyék lennénk, és nem tudnánk. 

 


Volt olyan orvos, akitől mikor érdeklődtem az állapotáról, megkérdezte tőlem: Mit vár egy súlyos beteg embertől?

 


Egyre jobban azt érzem ÉN, Mi hibáztunk, hogy abba a kórházba vittük, hogy nem kértünk mi vizsgálatokat. Hibáztunk, hogy nem vittük magán orvoshoz, úgymond fizetős vizsgálatokra, mert nem tehetjük meg. Nincs rá pénzünk. Arra jutottam MI hibáztunk. Kerestem lehetőségeket, hová lehetne menni? Hová tudnám elhelyeztetni kemoterápiás kezelésre, sajnos arra már nem kerülhetett sor. Keresem a válaszokat ennek tényleg így kellett történnie? Beviszek egy "öreg" 67 éves embert, aki még tervekkel volt tele, és a műtét után látni, hogy rohamosan egy emberi múmiává aszalódik.

 

Egy dolog, ami talán vigaszt jelen: Nem szenvedett, nem voltak olyan nagy fájdalmai. Talán ez ad nekünk vigaszt. 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

megamedve 2015.10.16. 07:06:19

Édesapád a magyar egészségügy mai helyzetébe halt bele. Kilógott a rutin sorból
Amúgy, ahogy olvasom, sajnos tényleg menthetetlen volt. Mi a másik véglet voltunk, és apám hónapok alatt a szemünk előtt sorvadt 30 kilóssá. Melyik a jobb?

Erzsébet Kulcsár 2015.10.16. 07:21:55

Igazad van az sem jobb. De én úgy gondolom (lehet rosszul), hogy addig még van 1% esély is meg kell adni minden lehetőséget a gyógyìtásra. Amikor az orvosok azon szörnyülködtek miért csak most került kórházba??? Mondtuk időpontokra vártunk. Itt 3hét, ott 2,5hónap. És mire oda került késő volt

asztalosani 2015.10.16. 09:14:18

@Erzsébet Kulcsár:

Szia!

fogadd őszinte részvétem!

szomorú a történetetek, amiben leginkább az hibádzik, hogy alapvető dolgokat nem mondtak el nektek az orvosok.

szerintem el kellene döntenetek, hogy pereltek-e vagy sem?
ha nem, akkor szerezd be az összes egészségügyi dokumentációk másolatait, és azt követően érdemes lenne az ÁNTSZ-hez záros határidőn belül elküldeni postai levélben (mert az emailt nem fogadják el) az esetet, annak kivizsgálása céljából. itt sajnos meg kell jegyeznem, hogy ebben a mai szösszenetben sok értelmetlen, nyakatekert, összefüggéstelen mondat van (lehet neked összeáll, de nekünk olvasóknak nem) , szóval ezt azért még egy kicsit át kellene fogalmaznod, és időrendre figyelj, ne ugrálj az időben. majd ők hivatalosan is válaszolnak, hogy történt-e mulasztás vagy nem. ha megkaptad a választ még mindig van lehetőségetek a médiához fordulni, úgyis sajnos egyre több a hasonló eset (amit ráadásul rendre le is közölnek) gondolom nem szeretnéd, hogy családotokon belül ez még egyszer előforduljon, ugye?

ha meg perelni szeretnétek, akkor meg mielőbb találj ügyvédet...

Mészáros Laci 2015.10.16. 15:03:36

Kedves,
Az édesapja azért halt meg, mert súlyos beteg volt.

luis5 2015.10.16. 15:03:47

Részvétem. Egy megjegyzésem van. Olyan infók biztosan nincsenek egy boncjegyzokonyvben amit írsz.

lingar4 2015.10.16. 15:24:56

1.sajnos az ilyen betegségbe fizetős orvosnál is belehalt volna
2.az orvosok folyamatosan tájékoztatták édesapja állapotáról, csak nem akarta tudomásul venni
3. az operációk nélkül még gyorsabban, nagyobb kínok között halt volna meg

Ma már senki nem hal meg csak úgy, a gyógyíthatatlan betegségben. Mindenkit az orvosok tesznek el láb alól - a család szerint. Felelősnek, ellenségnek lennie kell.

fizetekmegegysort 2015.10.16. 18:48:28

Részvétem! Az én édesapám is hasnyálmirigy rákos volt (meg ugye az áttétek. Ez a betegség nem gyógyítható. Sajnos nem a pénzen múlott Édesapád élete.

midnight coder 2015.10.16. 20:29:58

Steve Jobs is ebbe halt bele, pedig neki aztán volt pénze.
Alapvetően a rendszer rossz, amíg a gyógyszergyárak anyagilag ellenérdekeltek a hatékony gyógyszerek előállításában, addig ez így is marad.

Fruka1 2015.10.16. 22:00:35

@Mészáros Laci: "Kedves,
Az édesapja azért halt meg, mert súlyos beteg volt."

Rettentő okos komment volt, bravó! Hogy sikerült kipréselni? Szánalmas egy ember vagy!

Mészáros Laci 2015.10.16. 23:05:16

@Fruka1:

Ez a valóság.

A beszámoló írója maga is így összegzi: vajon jobb lett volna-e az újkori kínzókamrákban ("intenzív osztály", "bel-III") hónapokat szenvednie, morfinnal sem csillapítható fájdalmak között?

A halál eljön mindenkiért, a legszeretettebb édesapáért is. Ragaszkodhatunk ahhoz, hogy halogassuk a "meghalt" kimondásának szimbolikus időpontját - pedig a kórházi létezés utolsó heteiben már alig látjuk, és a látogatás is (utólag persze mindig letagadottan) nyűggé válik.

Tényleg néhány kitüntetett életfunkció minél tovább fenntartása lenne ennyire fontos? Vagy saját magányunktól rettegünk?

Igen, szánalmas ember vagyok.

Fergio 2015.10.17. 01:19:07

@Mészáros Laci: Az emberek általában a súlyos beteg szüleik esetén nem tárják szét a karjukat, és konstatálják, hogy "súlyos beteg, hát biztos nemsokára meghal..." Majd kedves Laci, ha Te is ott fogsz feküdni egyszer azon a bizonyos ágyon - mert a "halál eljön mindenkiért" -, és ne adj Isten, napokig vívod a haláltusádat, esetlegesen fájdalmak között, majd akkor is ezt mondd magadnak, amit az előző hozzászólásodban mondtál. Csak nehogy abba a "hibába" ess, hogy az utolsó perceidben is még az élni akarás ösztönös ereje hajtson... mert akkor rájönnél, hogy nemcsak szánalmas vagy, hanem ostoba is.

Mészáros Laci 2015.10.17. 04:59:12

@Fergio:

Nem hiszem, hogy szükséges a kérdés személyesebbé alakítása, és nem csak azért, mert magam is léptem már be ügyfélként temetésipari vállalkozás irodájába.

Közeli rokon halála megrázó. A gyász érzése mindenkit felkavar. Tagadás - hibáztatás - alkudozás - depresszió - elfogadás. Én is átéltem ezeket a lépéseket, mindig. A praxisblog gyakran csemegéz a második szakaszban levők panaszos leveleiből.

Amikor első gyerekem megszületett, megfordult a fejemben, hogy nem csak életet adtunk neki, de majd halált is. (Bár talán csak ma hiszem, hogy már akkor megrettentem a felelősségtől - az emlékezet csalóka}. Igen, engem is elér majd. Nem tudom, mit gondolok majd. Készülök rá, hogy amíg bírok, jelen legyek.

Fruka1 2015.10.17. 09:06:12

@Mészáros Laci: Nem , nem ez kellene hogy legyen a "valóság", hogy bemegyünk egy betegséggel a kórházba, és mivel nem 20 évesek vagyunk, ezért csak vállat von mindenki az orvosok közül, és benyögi hogy "mit akar a hozzátartozó"!Áhhh, semmit ugye?

Ez más országokban nem így van, érdekes ott NEM EZ A "VALÓSÁG"!!!!!!! Megpróbálnak meggyógyítani, és nem mentegegetőznek, magyarázkodnak, félrekezelnek helyette! NA EZ A VALÓSÁG!

A cikket teljesen félreértetted, nem a halál elfogadásával van ebben gond a hozzátartozó részéről, hanem az összes, ehhez a halálesethez kapcsolódó hozzáállással, mulasztással,hozzá nem értéssel, embertelenséggel.

Ezzel a "valósággal" ha egyetértünk, akkor szerintem beletörődünk a mai helyzetbe, amit folyamatos állami "segítséggel" generált számunkra az egészségügy.
Stadionépítés , mutyizás helyett ide kellene a pénzeket tenni, ez a Valóság!

Aki nem alkalmas emberileg , szakmailag, orvosnak, nővérnek satöbbi, azt pedig más szép szakmák felé kell irányítani. Ez a VALÓSÁG kedves Mészáros Laci!

csakmotyogok 2015.10.17. 09:15:16

@Fruka1: Más országokban? Hol? Mondjuk Angliában Amerikában? Svédországban? Itthon mindent meg tesznek amire lehetőségük van, más országban mindent meg kapsz amit ki tudsz fizetni.Végig lehet gondolni melyik a jobb.
A cikk elfogult, érthető,de azért még nem igaz. Sehol a világon nem tudták volna meggyógyítani a cikkíró édesapját.Ha milliárdos akkor sem.

Fruka1 2015.10.17. 10:02:12

@csakmotyogok:

1. "Itthon mindent meg tesznek amire lehetőségük van" : Vállat vonni mint jelen esetben? Félrekezelni netán? Ez a lehetőségek maximuma? Most komolyan???????

2. "mindent meg kapsz amit ki tudsz fizetni" : Nem egészen igaz, biztosítási díjak vannak, különböző csomagok.Nem megfizethetetlen, (bár nem olcsó ez tény) a közhiedelemmel ellentétben.Az állam ezt itthon misztifikálja, ilyen olyan elérhetetlen satöbbi. Itt nálunk járulék van, hasonló ugyan,de jobb lenne ha itt is biztosítási alapon lenne. De most melyik jobb, fizeted a járulékot, hálapénzt (ami tulajdonképpen egyfajta korrupcióként funkcionál már kis hazánkban, de mindegy), és még így sem kapod azt amit lehetne, vagy fizetsz biztosítást amiben garantált hogy mit kapsz?

3. "Sehol a világon nem tudták volna meggyógyítani" : Mondta ezt itt valaki hogy meg lehetett volna gyógyítani a posztban leírt édesapát? Lehet nem tűnt fel de én ilyet nem olvastam.

Mészáros Laci 2015.10.17. 10:08:44

@Fruka1:

Kedves Fruka,

Azzt hisszük, az orvosok valamiféle misztikus mindentudással rendelkeznek... Talán könnyebben bízzuk az életünket az orvosra, ha közben ezt a hitet ápolgatjuk.

Az orvostudomány NEM mindenható és NEM mindentudó. Ha az orvosok emberfölötti képességekkel rendelkező, tévedhetetlen, végtelen munkabírású és tökéletesen önfeláldozó lények lennének (nem ilyenek -- pedig aki kórházba kerül, ennek hiszi őket), akkor sem tudnának minden beteget és minden betegséget meggyógyítani.

***

Tudod, hogy egy évben 1900 munkaóra van, és hogy ezen felül legfeljebb 200 túlórát lehet dolgozni? És hogy két munkanak között legalább 11 óra pihenőidőt kell adni egy embernek, az utolsó segédtakarítónak is? Tudod, hogy a kamionsofőrnek 4 óra vezetés után kötelező 1 órát pihennie, és ujabb 4 óra után aznap többet nem vezethet?

Az emberileg és szakmailag tökéletesen alkalmas orvosoknak 48 óra ügyelet végén is emberileg és szakmailag kifogástalanul kell ellátnia a sürgősségire KÉT NAP UTÁN, ÉJSZAKA bevitt édesapát, akkor is, ha egyébként már színes karikákat lát a mentősök által részegen vagy a rendőrök által megbilincselve behozott betegek egymásba olvadó tömegétől. A minimálbér másfélszereséért (a kamionsofőr fizetésének feléért-harmadáért). Az ügyelet után nem mehet haza, hanem lezuhanyozik és megy fel három emeletet ahol átveszi a kórházi osztályt és a reggeli vizit után elkezdi az aznapra beosztott műtéteket.

Mészáros Laci 2015.10.17. 10:15:48

@Fruka1:

"Ez más országokban nem így van"

De igen: ez a legtöbb országban így van, csak hajlamosak vagyunk a távoli dolgokat szebbnek látni.

Ha évente 200 ezer dollárt keresel, és 40 ezer dollárt utalsz a biztosítódnak, akkor szállodai szintű ellátást kapsz, a személyzet nagyon kedves lesz. Lehet, hogy ezért a biztosítási díjért csak két órát kell ultrahangra és négy órát CT-re várni, de nem is kevesebbet. És az amerikai orvos emberileg és szakmailag PONTOSAN ugyanannyira gyarló, mint a magyar (a kádár-rendszer által ránk örökített, mindent átható korrupciótól eltekintve).

Fruka1 2015.10.17. 10:16:14

@Mészáros Laci: Kedves Mászáros Laci!
Értékelem a válaszaidat, de sajnos elbeszélsz a poszt témája mellett, illetve NEM ARRA reagálsz amit a vitában vissza írok neked.
Próbálod az orvosokat, a jelen cikkben ismeretlenül szereplő orvosokat mentegetni, felelősségeket elkenni, bagatellizálni, felmenteni.Olyan dolgokat leírsz, amit én nem írtam le, és nagyon jól tudok, de a posztban szereplő történetre ez nem mentség.
Mivel elbeszélsz mellettem, én a veled való további párbeszédet nem folytatom , mivel nincs értelme.

Mészáros Laci 2015.10.17. 10:32:19

@Fruka1:

1. A poszt témája a gyász második szakasza, a hibáztatás.
A gyászoló ember meghallgatásra és együttérzésre vágyik.

2. "bagatellizálás, felmentés" -- ha te ezt olvasod ki abból, amit én írtam, akkor sajnos valóban nincs értelme a beszélgetésnek. Sajnálom.

Vajk a Vitéz Várjobbágy 2015.10.17. 11:08:00

@Fergio: én pedig megmondtam/megmondom mindenkinek és ha kell írásba is adom, hogy ha eljön az az idő, amikor már csak alig lehet halogatni a halaszthatatlant, és már csak arra jó a kórházi kezelés, hogy még pár hónapig legyek kolonc a családom és az ország nyakán, akkor inkább akkor és ott húzzák ki a dugót és daráljanak be kutyatápnak, mert a kórházból kórházba járás nem élet.

Az az önző és ostoba aki inkább szenved még hetekig és hagyja, hogy a szerettei is úgy emlékezzenek rá, mint egy félig halott húscafatra, de az nem az én dolgom, az az ő élete, ha erre akarja szórni a család pénzét. Én viszont nem így fogok meghalni az biztos.

@Fruka1: a VALÓSÁG az egyáltalán nem tisztelt hőbörgő, hogy ilyen előrehaladott ráknál lehet, hogy egy olyan országban ahol az emberek négyszer ötször gazdagabbak, mint itt kint az ugaron bizony jól megkezelik drága pénzért a beteget, majd ugyanúgy meghal. Ez nem egy gyógyítható betegség, még csak fel sem épülnek a vastagbélrákból. A legnagyobb teljesítmény, ha pár hónapra sikerül stabilizálni az állapotát, de ahhoz egy zsák szerencse és egy nagy rakás pénz kell.

A poszternek egyik sem volt. Az élet bizony nem habostorta.

Ballib Cenzúra · http://ballibcenzura.blog.hu/ 2015.10.17. 12:54:00

Édesapádnak két lehetősége volt, miután kiderült a betegsége.
Vagy gyorsan hal meg, vagy lassan.

Ismeretem olyat akinek rengeteg pénze volt. Rengeteget el is költött mesés rákot gyógyító gyógyszerekre.
Nos a családja ugyanúgy elvesztette őt is, igaz hosszabb szenvedés után, viszont jóval kevesebb pénzt örököltek.

Ballib Cenzúra · http://ballibcenzura.blog.hu/ 2015.10.17. 12:59:52

@Vajk a Vitéz Várjobbágy:

Ezen a végrendeleten én is gondolkodóba estem már többször is.
Nem szeretném ha még életemben a családtagjaim hosszú, és sok pénzbe kerülő szenvedésnek tennének ki engem és magukat egyaránt.
A probléma azzal van, hogy mikor ez bekövetkezik, már nem leszek vélhetően döntési pozícióban, a szellemi képességeket illetően, illetve lehet hogy jobban fogok félni a haláltól (ha mégis fitt leszek agyilag), mint azt most gondolom.

csakmotyogok 2015.10.17. 13:37:07

@Fruka1: Nézd én próbáltam 1-2 más ország egészségbiztosítását és ezek után írom amit mondom. Te Magyarországon kívül hol voltál még biztosított, hogy ennyire tudod?
Másik nem vállat vontak, kezelték csak épp neked sem és sok magát istennek hívő egyénnek ez túl kevés. Az élet véges vannak halálos betegségek, amelyek nem gyógyíthatóak.

csakmotyogok 2015.10.17. 13:41:54

@Ballib Cenzúra: Én pedig készülök hasonlóra, igen meglepődtem mikor a közjegyző azt mondta, nem egyszerű, először is kell 1 papír ami szerint mikor teszem a végrendeletet makk egészséges vagyok (mert ha betegen teszem támadható) és pszichiátertől is kell papírka, hogy nem vagyok depis, szucid hajlamú stb. Az biztos Karácsony előtt ezeket elintézem míg nincs semmi eü problémám.

Fergio 2015.10.17. 17:30:12

@Vajk a Vitéz Várjobbágy: Igen, a nagymamám is életében azt mondogatta, hogy "ő már nem él sokáig", illetve "ugye kisunokám, majd kijössz a síromra olykor-olykor?"... aztán láttam az ijedséget, és a halálfélelmet az utolsó óráiban, körme szakadtáig kapaszkodott az életébe. (Májrákja volt, áttétes, nem lehet megmenteni, és ráadásul otthon volt, nem is kórházban) Mindenki azt mondja, hogy majd ő, kemény lesz, és csak gyorsan, semmi cicó... aha. Aztán amikor odaér, akkor már nem olyan egyszerű, nagyon összeszedettnek, és intelligensnek kell lenni ahhoz, hogy elengedjük az életünket az utolsó pillanatokban. A buddhistáknál tanítják a halál elfogadását, és mivel teljesen más a vallás felfogása a halálról, talán nekik könnyebb lehet emiatt az utolsó órákban. (Én is tanultam, jó régen...)

she_wolf 2015.10.17. 20:28:11

@Fergio:
Mindenkiben benne van a "csak még egyszer" kívánság. Haldoklóban, hozzátartozóban egyaránt. Akkor, mikor valóban ott toporog a vég - akár a miénk, akár a szerettünké - a sarkunkban. Azt mondják, hogy az öngyilkosok gyávák. Szerintem meg nem.
Aki vízből mentett már ki öngyilkosjelöltet tudhatja, milyen erős tud lenni az élni akarás ösztöne.
Ezért nem véletlen az, hogy az aktív, és gyakran a passzív euthanázia is milyen vitákat képes kiváltani.
Nagyon nehéz egy hozzátartozónak elfogadni azt, hogy nincs mit tenni. Pláne akkor, ha szemmel láthatóan a kórházban, hozzáértők keze között fogy el valaki:(
Onkológusok a megmondhatói, hogy mennyire nem mindegy az, hogy milyen típusú daganatról van szó. A hasnyálmirigyráknál rosszabb prognózisú daganat szerintem csak nagyon kevés lehet. A triviális korai tünetek megnehezítik az időben történő felismerést, és ez a fajta rák az egyik leggyorsabb terjedési hajlammal bíró típus:(

Anyósomtól élete vége felé mi is sokszor hallottuk, hogy ő ezt már nem bírja, nem akarja, "ki akar szállni", majd picivel később: "holnap hoznátok nekem....?":(
(Ő nem daganatos beteg volt.)

she_wolf 2015.10.17. 20:46:09

@csakmotyogok:
Miért támadható egy végrendelet, ha beteg vagyok, mikor fiskális urammal papírra vettetem?
Van ismert betegségem. Nem vagyok fiatal. A meglévő betegségem az orvostudomány mai állása szerint nem gyógyítható. Ugyanakkor nem is halálos, legalábbis én még nem hallottam olyanról, akinél elsődleges halálokként a polyeuropátiát jelölték volna meg:o
Miért támadható meg akkor egy olyan végrendelet, amit épelméjűként és presszió nélkül teszek meg?
És miért lenne támadható a végrendeletem akkor, ha a kórházba a pap mellett ügyvédet is hívok, hogy végakaratomat rögzítse?
(Jó, ebben az esetben az épelméjűségem már megkérdőjelezhető, de tegyük fel, hogy hívő keresztény vagyok, és köll az a pap:D)
Az emberek többségének akkor jut eszébe végrendelkezni, ha porszem került a gépezetbe, bár sokaknak még akkor sem. Elenyésző azok száma, akik 30+ évesen teszik ezt meg.
Azt, hogy sok papírmeló van vele, tudom. Nekik is élni kell valamiből...

she_wolf 2015.10.17. 20:47:49

@mig54:
polyeuropátiát - polyNeuropátiát

csakmotyogok 2015.10.17. 21:50:32

@mig54: Nem általában támadható a végrendelet, de én arról akarok végrendelkezni ne élesszenek újjá és csak konzervatív kezeléseket kapjak.Nem vagyok jogász és ezt a közjegyző mondta. Vagyonról lehet végrendelkezni betegen is.

she_wolf 2015.10.17. 22:23:27

@csakmotyogok:
Bocs, csak a szó zavart meg: végrendelet. Amiről valaki elhunyta után lesz tudomásunk, ill. ami valaki halála után lép érvénybe. Az "élő végrendelet" (amiről Te is beszélsz), vagy a meghatalmazott részére szóló tartós meghatalmazás más tészta. Ezen még nem gondolkodtam, de remélem, nem is kell majd. Még töprengek:)
Én más jellegű papíron gondolkodtam korábban, de arra sincs szükségem, mert míg élek, nem vetem papírra az ellenkezőjét. (Szervdonáció.)

neduddki21 2015.10.17. 23:18:39

@mig54: "Azt, hogy sok papírmeló van vele, tudom. Nekik is élni kell valamiből..."
Ez tévedés, nincs vele sok papírmeló. Mindössze egy darab papír kell hozzá és egy toll. Saját kezűleg leírt végrendelet ugyanúgy érvényes, mintha közjegyző vagy ügyvéd írta volna, még tanú sem szükséges hozzá. Csak arra kell vigyázni, hogy előkerüljön a végrendelkező halála után. Ha más gépeli, vagy írja és te csak aláírod, akkor kell két tanú.

csak néha benézek ha marhaságot látok 2015.10.18. 11:23:06

@midnight coder: steve jobs a hülyeségébe halt bele. neki neuroendokrin tumorja (konkrétabban asszem insulinomája) volt nem pedig adenocarcinomaja. ami egy "jóindulatú" tumor és azért is éldegélt el 10 évig vele. ha hagyta volna, hogy időben megműtsék akkor simán túléli, csak hát ő homeopátiával és diétával kezelte. persze 9 és fél év után már gyorsan beleegyezett a májátültetésbe meg mindenbe is csak már késő volt.

csak néha benézek ha marhaságot látok 2015.10.18. 11:30:45

nekem van most egy ilyen betegem, 35 éves, neki időben diagnosztiálták a tumort, kapott egy kiterjesztett gyomor és nyelőcső rezekciót meg minden létező kenceficét. 3 szor recidivált a tumor, legutóbb a gerincébe, azt is megműtöttük majd 1 hónap múlva visszakerült, most már lebénulva. sokkal fiatalabb volt, sokkal erősebb, ráköltöttek vagy fél milliót, és nem forintban és mégis meghal karácsony előtt. ezekből a tumorokból nincs visszaút (főleg ha a hasnyálmirigyet is megtámadta).

Dikusz 2015.10.18. 15:21:28

@csak néha benézek ha marhaságot látok: kérlek engedd meg, hogy a bejegyzésedre feltehessek pár kérdést. Nem okoskodásnak szánom, laikusként szeretnék választ kapni, nem kötözködni szeretnék.
Mint írod, van egy épp egy ilyen beteged. Időben diagnosztizálták a tumort, sok kezelést kapott, ahogy olvasom többször visszaesett. Mégis menthetetlen, nem segítettek rajta a beavatkozások. 35 évesen valóban mindent meg kell próbálni, hogy meggyógyuljon a beteg (nem szabad szerintem a költségeket számolgatni), de a diagnózis megállapításakor mennyire lehet megállapítani a beavatkozások sikerességét? Az általad említett fiatalnak több olyan tumorja is van, amiből nincs visszaút, mégis fájdalmas kezeléseket kapott, remélhető volt ezektől a javulás?
Az egyik kérdésre félig-meddig saját magam is válaszolok: nekem is épp 35 éves a fiam, mindent megtennék érte, szeretném, ha minden lehetséges módon tudnának segíteni rajta. De magam miatt, ha ilyen betegséggel küzdenék (60 éves múltam), már nem látnám értelmét a fájdalmas kezeléseknek, ha a meglévő betegség amúgy gyógyíthatatlan.

Posztolónak - ne okold magad, nem hibáztatok. Nem mondanám azt sem, hogy az orvosok. Édesapád nagyon beteg volt, lehet semmilyen kezelés nem segített volna rajta. Ha a daganatos betegségeit kezelik, talán maga a kezelés sokkal nagyobb szenvedést okozott volna neki. Vigasztaljon az a tudat, hogy nem voltak nagy fájdalmai, és titeket maga mellett tudhatott. Részvétem az egész családnak.

csak néha benézek ha marhaságot látok 2015.10.18. 19:50:44

@Dikusz: van egy kb 2-3 éves gyereke, nem lehetett nem megpróbálni.
a gond a nyelőcsőtumorokkal, hogy a beteg nem tud enni, éhenhal, kell valamit csinálni mert ez azért nagyon deprimáló lenne neki is meg a családnak is. ha lehet meg kell próbálni eltávolítani és szövettan függvényében kezelni, ha nem lehet eltávolítani akkor lehetővé kell tenni, hogy ehessen (ezért is kapott itt egy nyelőcsőstentet, hogy a nyelőcső még nyitva maradjon). persze, lehet, hogy idővel ez sem elég és egy közvetlen utat kell biztosítani az étel számára a tumor alatt (pl gastrostoma).
a lényeg, hogy a nyelőcső-gyomor tumorok nem jó prognózisuak (nehéz a műtét, gyenge az eredmény), ha a hasnyálmirigy is be van fogva akkor meg még rosszabb a helyzet.

Dikusz 2015.10.18. 20:27:52

@csak néha benézek ha marhaságot látok:
Köszönöm a választ, így már érthető számomra. Természetes, hogy bármilyen kicsiny lehetőség is van,meg kell próbálni a lehetetlent. Ebben az esetben különösen. A magyarázat szerint nem lehetett mást tenni, természetes, hogy nem halhat éhen a beteg.

Azért felhívnám a figyelmét az említett esetre azoknak, akik mindenért az orvosokat, ápolókat okolják, sokszor gyilkosoknak mondják őket: gondoljanak bele abba, mit jelent feldolgozni azt, hogy egy fiatal ember, akinek kicsi gyereke van, előtte az élet és nem tudnak segíteni rajta, bárhogy szeretnének. Hogyan reagálnának sok esetben indokolatlan számonkérésre, ha előtte egy hozzátartozóval közölni kellett, hogy szerettük meghalt? Ez lelkileg igen megterhelő lehet. Ez szerintem a legkegyetlenebb dolog, amikor ezt közölni kell a hozzátartozókkal.
Biztosan van olyan eset is, hogy nem megfelelően viselkedik orvos, vagy ápoló, de van igen nehezen kezelhető beteg is. Nem lehet egyik esetben sem általánosítani.

rikitikitévi 2015.10.18. 22:10:25

Hasnyálmirigy rák:
A daganatos halálokok közül a negyedik leggyakoribb a fejlett országokban.
Incidenciája 11/100 000 fő/év (USA 42000), Mo-n valamivel gyakoribb.
Rendkívül rossz prognózis: halálozása 98%, az egyéves túlélés esélye kisebb, mint 20%, az ötéves túlélési arány <5%.
95% exocrin, 5% szigetsejt kiindulású neuroendocrin tumor (jobb prognózis)
Jellemzően az idős kor betegsége, átlagéletkor dg-kor 70 év, férfi/nő arány 60/40
Legnagyobb risk factor a dohányzás, dózisfüggő! Esetek 30%-ban kóroki tényező.
Az emelkedett BMI a hasnyálmirigyrák fokozott kockázatával jár, különösen férfiakban.
Genetikai tényezők (BRCA2 génmutáció) 5-10%-ban játszanak szerepet.
Diagnózisban a képalkotó vizsgálatoké a fő szerep (UH, CT, MRI) , valamint az UH/CT vezérelt vékonytű biopsia
Th.: egyedüli esély a kuratív műtét, de az esetek többségében az első tünet jelentkezésekor már inoperábilis, igazából csak akkor van esély a gyógyulásra, ha "véletlenül" (más célból végzett képalkotó vizsgálat során mellékleletként) fedezik fel. Radio- és chemoth. gyakorlatilag hatástalan.

Nyelőcső rák:
Évente hazánkban 400 új eset fordul elő!
A nyelőcső daganatok az összes malignomák 1-2 %-át adják.
Férfi: nő arány = 10:1
Férfiak között a 8. leggyakoribb daganat.
Elősegíti: dohányzás, tömény ital, forró ételek, ópium, HIV, korrozív strictura, achalasia, tartós reflux, Barrett metaplasia, Tylosis palmarum et plantarum (HPV 16/18)
Tünettan: dysphagia, emésztetlen táplálék hányása; occult vérzés-anaemia, masszív akut vérzés; mellkasi, epigastriális fájdalom, nyaki lgl, epigastriális
tumoros tapintási lelet, göbös máj, stb.
Th: műtét. Gyógyszerre, sugárra nem érzékeny. Inoperábilis esetekben stent behelyezéssel fél - egyéves túlélés biztosítható

drontal 2015.10.19. 00:23:35

@rikitikitévi: @csak néha benézek ha marhaságot látok:

Tehát akkor (konyhanyelvre lefordítva)a túlélési esély egyenlő a nullával mindkét daganatos megbetegedésnél.Jól mondom?

rikitikitévi 2015.10.19. 13:21:33

@drontal: A hasnyálmirigy esetében, sajnos, ez nagyjából így van. A nyelőcső rák sokkal jobb prognózisú, itt az egyéves átlagos túlélés (nagy esetszámú angol statisztika szerint) 44%, az ötéves (ami végleges gyógyulásnak tekinthető kb 15%). Vagyis hat betegből egy gyógyul meg, azért ez is elég lesújtó.
www.cancerresearchuk.org/health-professional/cancer-statistics/statistics-by-cancer-type/oesophageal-cancer/survival

she_wolf 2015.10.19. 14:06:40

@neduddki21:
Köszi!:) Gondolom, ez sima ügy, ha tiszták a családi viszonyok.
Nálunk minden papírozott, mert anyósomék mindig, mindennek magadták a hivatalos módját. (Anno még házassági szerződésünk is volt, részükről merő óvatosságból.)

she_wolf 2015.10.19. 14:21:27

@rikitikitévi:
Ezt még olvasni is borzasztó:( Különösen az utolsó sort mindkét esetben. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az orvosok csodákra képesek, pedig nem. Annak az elfogadása, hogy noha szinte mindent tudunk egy adott kórról, de mégsem tehetünk semmit a rombolása ellen, valahogy nem épült be a tudatunkba. Pedig a hiábavaló harc, és az utolsó utáni szalmaszál keresgélése több energiát emészt fel, mint annak az elfogadása, hogy ennyit tudunk, innentől a leendő hátramaradottak életét kellene megkönnyíteni. Talán lelketlenségnek tűnik tőlem, de én is csak reménykedem abban hogy majd lesz elég erőm feladni. Ez a nehéz, nem a betegségekkel való küzdelem. Remélem, nem jutok el idáig, noha tudom, hogy a könnyű és gyors távozás csak keveseknek adatik meg.
És arra is hajlamosak vagyunk, hogy bűnösöket, felelősöket keressünk. Igaz, vannak esetek, amikor ez helyénvaló és kívánatos, de próbáljuk meg elfogadni azt, hogy halandók, múlandók vagyunk, természetfeletti pedig nem létezik, csak a regényekben:(

rikitikitévi 2015.10.19. 16:36:54

@mig54: Igen, ez engem is nyomaszt. De hogy jó hírt is mondjak, a vastagbélrákos betegek fele véglegesen gyógyul, és ha időben fedezik fel, akkor 90% a gyógyulási arány! Márpedig ez a 2. leggyakoribb rák, csak a tüdőrák (férfiak) és az emlőrák (nők) előzi meg gyakoriságban. Magyarországon évente közel 9000 új esetet fedeznek fel.

Braincelle 2015.10.19. 16:44:22

Olvastam ennek a posztnak az első részét, és azt gondolom, hogy annak a kivizsgálásnak gyorsabbnak kellett volna lenni.

Egy áttétes hasnyálmirigyrákos beteg életét már nem nagyon lehet sehogyan sem meghosszabbítani, az olyan betegség, ami sajnos hamar véget ér és sajnos gyakran nem szép halállal. Ilyenkor már minden beavatkozásnak is inkább csak a szövődménye jön. Nem nagyon lehet mit várni. Az én nagymamám epehólyag rákos volt, igaz, jóval idősebb, de ott a műtét után, ahol kiderült a baja, nem volt már semmilyen beavatkozás vagy kezelés. Fél évig élt otthon, abból három-négy hónapot jó, és az utolsó pár napot kivéve elfogadható életminőségben. Lehetett volna itt is még heroizálni, jó, hogy nem tettük.

Egyébként ezek a betegségek tünetszegények, jellemzően végstádiumban derülnek ki.
Azt a beteget a posztban hamarabb és gyorsabban kellett volna kivizsgálni.

És nem is mindig értem ezeket a dolgokat, hogy lehet, hogy nekünk be tudja utalni a demens beteget péntek délután a háziorvos azzal, hogy hat hónapja folyik a nyála, de most már még jobban folyik, és hasonlók, máskor meg a klasszikus alarmírozó tünetekkel hónapokig bolyonganak a betegek a diagnózisig.

Amerre én jártam gyakorlaton, oda simán be lehetett volna egy ilyen beteget sürgős beutalóval kivizsgálásra utalni, másnap meg lett volna neki a labor tumormarkerekkel, a gyomortükrözés, mellkas röntgen, a hasi ultrahang, ha olyanok a leletek, harmadnak az ERCP és a diagnózis.

Viszont olyan tapasztalatom is van, hogy más kórházakba úgy kell átsírni a betegeket, és ha nem k... sürgős, akkor ambuláns kivizsgálás, és akkor tényleg jönnek a hetek, ami sokszor nem baj, de akkor, amikor a legelső diagnózisként merül fel gyors progressziójú tumoros betegség (és alternatívák között is több sürgősen ellátandó van), akkor mért nem jut diagnózishoz a beteg? Egyszerűen szakmailag nem értem, hogy ez a történet hogy tudott így elakadni.

she_wolf 2015.10.19. 18:17:39

@rikitikitévi:
A 90% nagyon jó arány! Azt hiszem, talán jobban oda kellene figyelnünk a szervezetünk jelzéseire, illenék őszintén beszélni az orvosunkkal, az orvosnak pedig jobban nyitni a betegek felé.
Igen, most megkaphatom a magamét mindkét oldalról, de a véleményemet akkor is vállalom.

Nem tudom máshol mi a szokás, én rendszeresen kapom a felhívásokat időpont megjelöléssel tüdőszűrésre, mellrák szűrésére. És elmegyek, mert fontosnak tartom. Csonkolt tüdővel, májjal, mellel, stb. lehet élni. A kérdést pedig a betegnek kell eldöntenie.

rikitikitévi 2015.10.19. 18:36:55

Igen, a 90% nagyon jó arány, de ez csak Dukes A stádiumban érhető el, ilyenkor még panaszt nem okoz, csak szűrövizsgálattal (széklet vérteszt, pozitiv esetben béltükrözés) lehet felismerni.
B stádiumban (a daganat áttöri a bélfalat)a túlélési esély már csak 70%, C stádiumban (áttét a környéki nyirokcsomókban) 40%, D stádiumban (távoli szervekben is áttétek) pedig már csak 10%.
Bár a legújabb kezelési lehetőségekkel (áttétek műtéti eltávolítása, növekedési faktorellenes és érképződést gátló biológiai terápia) már D stádiumban is jobbak az esélyek, de a kulcs motívum változatlanul a korai felismerés. Egészségtudatos életmód, részt venni szűrővizsgálatokon, panaszok esetén orvoshoz fordulni, az orvos pedig legyen lelkiismeretes, jól képzett, up to date ismeretekkel rendelkező és a hozzáforduló betegen tényleg segíteni akaró (szak)ember!

she_wolf 2015.10.19. 18:52:46

@rikitikitévi:
Az utolsó mondatodban minden benne van. A hozzászólásod többi része pedig egy olyan adalék, ami világosabbá teszi a képet. Az én korábbi hozzászólásomból kimaradt a nőgyógyászati rákszűrés, ami szintén nagyon fontos. Szerintem. Mert petefészek, és méh nélkül is lehet élni, mégis rengeteg nő hal bele olyan betegségbe, amibe ma már nem lenne szabad, mert vagy gyógyítható, vagy a beteg szerv eltávolításával hosszú életet élhetne:(
Férfiaknál pedig szintén fontos lenne az altestre jobban odafigyelni.

A rossz vicc az egészben az, hogy ezekre a vizsgálatokra kifejezetten hívnak, és az emberek jó része nem él ezzel a lehetőséggel:( Pedig fizetni sem kell külön érte, csak egy kis időt kellene áldozni rá. Erre mondom én azt, hogy "így járt":(
© 2009-2015 praxis
blogszabályzat
süti beállítások módosítása