Levél: A húgyosak és a lábasok

2013.11.13. 07:00

Hospitals.jpgTe menj a hugyosokhoz, én majd ágyazok a lábasoknak. Mi ketten voltunk a lábasok az öreg harcossal. A prosztatások a hugyosok.

Érdekesek a sorsfordító események. A legtöbbször nem is tudjuk, hogy az az esemény ami most éppen megtörténik velünk, az sorsfordító. Megyünk valamerre, vagy éppen sodródunk valahová, és utólag azt látjuk, hogy hoppá, ez vagy az fordított a sorsomon. Lehet jó, lehet rossz fordulat a következmény. Sőt, akár végzetes is, mint például a visszautasított orvosi beavatkozás, ami miatt meghal valaki. Az már eléggé nagy fordulat, nem gondoljátok? Aztán meg vannak olyan állomások is, amiről azt hiszed, hogy sorsfordító, közben meg nem is az. Ilyen volt például,  mikor megvédtem a diplomámat a Kertészeti Egyetem Ökonómiai Intézetében. Egy rektor, egy volt miniszter és egy téeszelnök faggatott arról, mit is gondolok. Aztán megmagyaráztam, okleveles mérnök lettem és azt hittem, ez fordít a sorsomon. Ma már tudom, hogy csupán egy nüansz volt – bár kétségtelen, hogy kellemes nüansz, hehe. És az utóbbi időben több ilyen dolgot is láttam, akaratom ellenére kénytelen voltam megtapasztalni. Mármint ilyen meghalós dolgokat.  Például N. úr utolsó szusszanásának én voltam az egyetlen tanúja. Mivel eléggé nyomasztó szituba keveredtem, különösen érzékenyen reagáltam a mások sorsának alakulására. Az a bádoghang, csak azt tudnám elfelejteni. Ja, meg a kolompot. Láttátok a gyalog galoppot? Amikor kántálja, hogy: „visszük a hullákat! Hozzátok a halottakat” És közben ütöget valamit.

Amúgy meg micsoda arcokat láttam az eltelt négy hónap alatt! Olyanokkal találkoztam, mint  a jönavizelet bácsi, meg a baromarcú, a szófosó és a jakobsz (a roma). Néma csendben, éjszakai sötétségben hallgattam N. úr haláltusáját és P. bácsi agóniáját.  Életem egyik legnagyobb élménye volt a betegségem alatt szerzett tapasztalat. Főleg, amikor belső magányomba zárkózva rettegéssel figyeltem a létfontosságú szerveim működését, hogy frankón működnek-e, vagy feladja valamelyik, mert akkor mi lesz? Hát ezek nagy élmények, azt lefogadhatjátok.

Vajon tudják-e a nővérek, hogy milyen elképesztő szexis a fehér ruha alatt hullámzó test? Nem véletlen, hogy van ilyen pornós kategória. Azok a habfehér hullámzó domborulatok… mindig tisztán, jószagúan, áttetszően…. hát, beteg legyen a talpán, aki nem figyel oda.

Amúgy nem csak a belsó szerveimet figyeltem. Törökülésben kuporogva nézegettem a talpamon lévő hatalmas üreget, amit a főorvos úr faragott bele a gyógyulásom érdekében. Akkoriban azt hittem, hogy ekkora seb soha be nem gyógyulhat. Arra gondolni, hogy miképpen fogok tudni rendesen lépkedni, hát nem éppen kellemes időtöltés. Ma már nem félek ettől. Amikor szívószálak álltak ki a talpamból meg szemben a felső részből, sokszor gondoltam arra, ez itt a vég. Rohadt baktériumok, gondoltam ilyenkor. Legyőznek. A nevük semmit nem jelentett. De hát  hogyan is veszélyeztethetne valami, amit   Pseudomonas aeruginosanak hívnak, nem igaz?  Annak idején egy paradicsom betegségről tanultam, annak volt ilyesmi neve. Pseudomonas syringae, ez volt egy zöldségbetegség. Mi vagyok én, zöldség, hogy engem is ilyesmi sanyargasson? Nem igaz?

A másik lábas, egy abonyi jókedélyű öregúr  is lekicsinyelte a veszélyt, amit az alattomban üszkösödő ujjai jelentettek.  Mi ketten lábasok voltunk, a többi három meg hugyos volt. Ők prosztata műtéten estek át. Még ennyi romhalmaz embert, ez maga megbetegít, elhihetitek. A másik lábasnak darabokban vagdosta le a lábát a doktor úr. Először ujjak, aztán komplett lábfej. De az öreg harcos nem esett letargiába. Túltette magát rajta, próbálta elfogadni az új állapotot. Féllábbal ugrált a folyósón. Példát adhatna optimizmusból bárkinek.

Érdekes ez a szexis nővér dolog. Abban a miliőben, betegségtől gyötörve, gyógyszerekkel agyonnyomva, szembesülve a Halál és a nyomorúság jelenlétével,  mit sem törődve a végtelen elesettséggel,előtérbe nyomul a fajfenntartás ősi ösztöne. Nahát…. Persze, nekik mi vajmi keveset jelenthettünk ezen a téren. Mondjuk, amikor a jönavizelet bácsi minden élő embert, lett légyen az betegtárs, takarító, ápoló vagy orvos, megállított és elkezdte a sirámát: „kihajcsák itt az ember belit! Minek adtak tegnap gyógyszert? Összepisálom magam!”  Mindig későn indult ki a budira. Félúton maga alá engedte az anyagot és visszajött a kórterembe. Akárkivel találkozott, rögtön elkezdte a mantráját: jönavizelet! Minek adnak gyógyszert? Jönavizelet! S. doktor úr műtötte prosztatára (azt hiszem,  mert azért meg nem kérdeztem). Az a doki volt az egyetlen, aki reggel hatkor cigánynótát fütyörészve ment végig a folyosón egy ügyeletben töltött éjszaka után. Harsány volt és vidám. Az a jönavizelet bácsi egyébként eléggé érdekes egy fazon volt. Egy reggel előrántott a fiókjából egy tegnapról maradt, levesben  főtt csirkecombot.  Mivel volt vagy 30 fok akkoriban, olyan volt a hús szaga, hogy rá lehetett volna támasztani egy biciklit. Nem érezte, vagy nem zavartatta magát, befalta. Na, gondoltam magamban, jönni fog itt a kaki is nemsokára, ha ez az anyag beindul. Semmi baja nem lett. Én a szagtól majdnem taccsoltam egyet.

III
A hugyosak és a lábasok kategóriát egy nővérke állította fel. Mielőtt bejöttek, azt mondta a folyosón a kolléganőjének: te menj a hugyosokhoz, én majd ágyazok a lábasoknak. Mi ketten voltunk a lábasok az öreg harcossal. A prosztatások a hugyosok.

Ráérő időnk volt bőven. Unalmunkban disznót vágtunk. A baromarcú volt a hangadó. Harsányan röhögve idézte fel valamelyik ismerőse sztoriját. Az elejére nem emlékszem, csak a történet csattanójára, hogyaszongya: és akkor  a baromarcú garambózott! Nagyon sajnáltam, hogy lemaradtam a sztori elejéről, mert sosem tudtam meg, ki is volt ez a baromarcú. De a polgármester csókosa volt a lakhelyén, mert érdemtelenül megnyert valami „sztentert”. A disznóvágás a kinti élet utáni sóvárgásunk következménye volt.  Hagymás vér reggel! - adta meg az alaphangot a baromarcú. Aztán pecsenye, jó zsírosan, laza fröccsel leküldve- kontrázott valamelyikünk.  Abalében főtt nyelv, főtt húsok, hurkatöltelék szakszerű fűszerezése, minden szóba került. Egyszer csak a szófosó, aki addig ott lapult a mellettem lévő ágyon, nyekeregni kezdett: nem lehetne másról beszélni? Ő ugyanis akkor már vagy három napja nem kapott enni, hogy a belei tisztuljanak. Hogy a bélsár ne zavarja a rákos sejtek tükrözését. Ez is fasza egy történet, nem gondoljátok? Volt vagy ötven éves….És a sült hurka emlegetése miatt majdnem sírva fakadt a szerencsétlen. Abbahagytuk a disznóvágást, mire a szoba sarkából az abonyi srác felől lebegve, csendben, mint egy pókfonál, bekúszott a szoba közepébe a következő: libatöpörtyű! Akkor értettem meg, hogy soha normális táplálkozást nem engedhetek meg magamnak. Hja, magas vércukor, magas koleszterin, elzáródó erek, „magamégfiatalahhoz,hogymeghaljon, tessék vigyáznimagára”. Pafffff.

Na igen. N. úr nem vigyázott magára, meg is halt szépen. Illetve nagyon csúnyán. A kétszemélyes szobában napokig hallgattam az agóniáját. Alapjában véve kíváncsi voltam arra, hogy milyen az, ha „kiszenved” valaki. Hát, N. úrnak jutott szenvedés bőven, míg meg nem halt.

IV
Ja, ismeritek a viccet? A hapi bekerül a kórházba, és azt veszi észre, hogy a szobában egyre – másra halnak a betegek. Vizitkor felháborodva nekiesik az orvosnak: - Mondja, nincs itt az egész kórházban egy olyan helyiség, ahol a haldoklók nem zavarják a többi beteget a halálukkal?  
Mert azt azért higgyétek el, nagyon fura egy érzés, mikor nem egészen egy méterre tőled kiszenved valaki (szó szerint véve ám a szenvedést!!), akivel nemrég futólagos ismeretséget kötöttél. Mondjuk, N. úrral való ismeretségem bensőségesebb volt, mint addig bárkivel. Szegényen volt egy harminc centis vágás, amin keresztül a rothadó belső részeinek a szaga és a nedvei kiszivárogtak. Azért gondolom, hogy vele voltam eddig a legbensőségesebb ismeretségben, mert soha senki másnak nem szagoltam még a belsejét.
 Na, szóval a beteg kérdésére az orvos: -Röhögni fog! Ez a kórterem az! Ezt a viccet harminc éve ismerem. Na, akkor, N. úr elcsendesedett teste mellett heverészve felfogtam a poénját, hehe.

A bádogzörgés kétféle dolgot jelentett. Vagy hozták az éppen aktuális kaját egy zörgő – börgő kocsival, rajta alumínium tálcákon a porciók, vagy vittek valakit, aki immár csak volt valaki. Onnan lehetett tudni, hogy mi zörög, hogy az elviendőket étkezési idő alatt nem tologatták,  a kaja pedig csak meghatározott időben érkezett.

V
Hogy miféle előítéletek vannak az emberekben, arra egy vicces telefonbeszélgetés a jó példa. Természetesen csak a benti felet hallottam, a vonal másik végén lévő ember mondanivalója nem volt hallható számomra. Emlékeztek a szófosóra? Hát, az képes volt mindenről mindent elmondani. Csak egyvalamit nem tudott – némán feküdni. Bár, amikor a beleit felfújták, a polipjait leszedegették, akkor egy kis ideig néma volt. Bejött egy múzeumi régész, annak az ötödik percben kifejtette a kunhalmok mibenlétét, a rovásírás helyét és szerepét István király korában, stb. stb. Szegény régész csak hallgatta….  Szóval a szófosó mondja a telefonba: és légy szíves hozzál be harmincezer forintot…. majd bosszúsan, emelt hangon: nem a kocsmába!!! A KÓRHÁZBA!!!
A beszélgetőpartnere kapásból feltételezte, hogy kocsmai adóssága van……

Dögivel kaptam mindenféle infúziót. Infúzió – illúzió, alkottam meg ezt a szellemes szópárt. Mindenkinek az volt az illúziója, hogy ettől majd nem kell szétvagdosni a testemet. Mondjuk, igazuk lett. Arany kedves nővérek…. Terike nővérke… Dobozka nővér…  J-né Zsuzsika a falumból…. És a szuper kis tökös nővér, a K. Jani, a rocker…

Ez a Jani kedvenc témája lehetne a „ne ítélj első látásra”  témájú nekibuzdulásoknak. Ismeritek, amikor valakinek a külseje nem olyan konvencionális, ahogy elvárják általában. Ez egy igazi rocker, motoros bőrös gyerek. De olyan szakszerűen tolt le a vénámba egy szamurájkard méretű tűt, hogy szinte poénnak vettem.

Dobozka nővér pár nap szabira ment. Visszatértekor rákukkant az éppen aktuálisan a testembe folyó infúzióra, csodálkozva kérdezi: maga mióta kap ilyet? Mondom neki, hogy mióta. Csodálkozva, abszolút racionális kérdést fogalmaz meg: és még nem fosik???? Hát, a kérdés szörnyűsége ellenére elröhögtem magam. Pedig ez nem is vicces, de nem ám, hehe

VI
Eszembe jutott Izé bácsi is. Képes volt ilyen mondatot alkotni: ez a izé beleakadt abba a izébe, izé….. Valahol egy Pilis környéki tanyán vegetált. Kérdezte tóle valaki, hogy van-e valaki hozzátartozója ott kinn a tanyán, mire kiderült, hogy havonta egyszer kétszer valami tanyagondnoki szolgálat kiját hozzá. Jött a doktor néni, a tündéri Réka doktornéni – mondja neki, hogy holnap mehet haza. Erre  Izé bácsi szépen összepakol, felöltözik és üldögél az ágya közepén. Körülötte csíkos szatyor, Tescos szatyor, nejlonszatyor, szóval az ottani teljes vagyona. Mert az volt a miénk, amit szatyrokba gyömöszölve bevittünk magunkkal. Soha egyenlőbb társadalmat nem láttam, mint egy ilyen kórházi szoba közösség. Ugyanis a szűk kis szekrényekbe nem sok minden fért.Ekkoriban jutott eszembe az az egészségügyi miniszter, akit a regnálása idején mindenki – én is – lelkesen mengelicázott. Harsogott az ítélet: nem normális ez a nő, széfeket akar tenni a körházi ágyak mellé. Még ekkora marhaságot kitalálni is, gondoltam akkoriban én, aki összesen tán egy órát töltöttem addig kórházban – látogatóként. Aztán rájöttem, mikor mentem mindenféle vizsgálatra ide – oda, hogy tényleg kellene  a párna alatti rejteknél egy biztosabb hely  a tárcámnak. Na, Izé bácsi ül az ágyon, a vagyonkupackái ott figyelnek körülötte. Esti vizit, kb. fél kilenc, a helyzete stabilan állandó. Hát maga? – kérdezi elkerekedett szemmel a doktor néni. Tetszett mondani, hogy mehetek haza, mondja Izé bácsi. Na de csak holnap! Persze, de nem akarok kapkodni a készülődéssel. És egész éjjel ott üldögélt. Viszont mikor jöttek a betegszállítók, már készen volt, hehe. Egyébként volt egy sajátságos humora Izé bácsinak. Motyogi bácsit ismerte valahonnan és poénkodni kezdett vele (az izéket kihagyom. Pontosan udézni nem tudom, magamtól meg minek biggyesztgessek bele, nem tudom visszaadni a stílust sem). Na, szóval:  itt, ha azt mongyák, hogy kukoricát kell enni, akkor meg kell enni a kukoricát is! Motyogi bácsi szemébe kiült a tanácstalanság. Bizonytalanul, némi félelemmel a szemében kérdezte: mér kell kukoricát ennem? Nem kell, csak mondom, hogy ha aszongyák, érti??!! Ja, értem, nyekegte az öreg, és látszott rajta, hogy nem érti.

Sokszor fújt a szél abban az időszakban, amikor bent heverészve próbáltam visszavenni valamit abból a temérdek pénzből, amit az évek során tb-ként befizettem. És valami szörnyű, halk kolompolás hallatszott ilyenkor. Pont, mint a gyalog galoppban, amikor mentek és kántálták, hogy visszük a hullákat, hozzátok a halottakat. Valamit hozzáverdesett a szél valamihez.  Hát, nekem azok a szőrcsuhás hullaszállítók jutottak mindig eszembe. Akkor is, amikor bádogcsörömpölést hallottam a folyósón. A reggeli, ebéd és vacsoraszállítás mindig adott időben történt. A halottszállítás meg szükség szerint, azám.

Egyszer S. doktor úr volt ügyeletes. Mellettem akkor éppen az egyik betege, Jönavizelet bácsi feküdt. S. doki a maga harsány, kedélyes stílusában érdeklődött a hogylétünk felől. Doktor úr, jön a vizelet, nyekegte az öreg. Na figyeljen, maga miért jött be ide a kórházba? – Kérdezte a doki. Háát, mert nem jött a vizelet. Na, akkor meg most mi a baj? Ezzel továbbment.

VII
K. doktor úr egészen másmilyen volt. Szinte misztikus tisztelettel néztem, mikor szabdalta a testem részeit képező húst. A feje bübját láttam a kifeszített lepedő felett. Merthogy ébren voltam, egy olyan érzéstelenítővel lekezelve, hogy attól a fél testemet letéphette volna.Mellettem az altatóorvos, aki elmondta, hogy végig beszélgetni fogunk. Hogy láthassa, magamnál vagyok-e. Végig magamnál voltam. Azért csodákat tudnak művelni ott a kórházban. Amúgy meg mindenki azon volt, hogy én a lehető legkisebb veszteséggel kászálódjak ki ebből a nyomorult helyzetemből. Örök hála nekik ezért. Ja, mindenféle gépek voltak rákötve a szerveimre műtét alatt. Egyszer csak elkezd sipákolni az egyik balkéz felől és látom, hogy  egy error felirat villog vörösen! Whoaaaa, melyik létfontosságú szervem működése állt le? – nyifogtam rémülten az altató dokinak.  Ja, ne ijedezzen, nevet le rám,  ez egy eszköz sterilizáló gép itt maga mellett és napok óta nem működik rendesen. Húúúúú, az más. Nem is gondolnátok, hogy mekkora megkönnyebbülés volt. Nem valamelyik szervem állt le, hanem csak egy gép, te jó Isten…. Közben K. doktor úr darabolgatta a lábamat. Az egész műtőasztal remegett, akkora erővel csinálta. Hát, nem is párizsit kell szeletelnie, gondoltam. El voltam választva egy függönnyel a doktor úr munkaterületétől. Amikor nagyobb vehemenciával darabolt, akkor látszott ki a feje búbja a függöny felett. Rettenetes erőfeszítésembe tellett, mire ki tudtam hebegni: tessék mondani, megvan még a lábam? Ezt az altatóorvostól kérdeztem. Az odanézett és könnyedén nyugtázta: még megvan. Már régen kitoltak a műtőből, mikor még mindig azon tűnődtem, igazat mondott-e? Semmit nem éreztem és nem mertem még egyszer rákérdezni.

Az a szófosó egy jelenség volt. Mondjuk, a maga nemében mindenki az volt. De ez…. Amikor még hagytam, hogy beszéljen hozzám, azt kezdte fejtegetni:itt van ez a dolog ezzel a paralelogrammával, hogy az egyenesek a végtelenben találkoznak. Biztos matematikusnak nézett…. Aztán már nem boldogult velem. Ha ránéztem véletlenül, elkezdte volna mondani valami badarságát. De elég volt csak előremutatnom és elhallgatott. Merthogy mondtam neki korábban, hogy hallgasson és nézzen okosan maga elé. Egy idő után elég volt előre mutatnom, értette.

P. bácsi nem hallgatott. Az éjszaka csendjébe halkan bele-belehasított az agonizálása.  Akkor már csak fekete izék voltak ott, ahol valaha a lábai voltak. Fekszem az ágyon, hallgatom az éjszaka neszeit és P. bácsi agonizálását. Hogy jutott eszembe, nem tudom, de bekapcsoltam a telefonomat felvevő üzemmódba.És ott van rajta a bácsi halk haldoklása. Egyszer megmutattam egy pár embernek. Valaki azt mondta, legyen ez a csengőhangom. Na, ez is fasza gyerek, mi? És a haverom. Hiába, igaz a mondás, hogy madarat tolláról…. Amúgy sosem volt kamerás mobilom, amit egyszer sajnáltam. Amikor meghalt mellettem N. úr. Jöttek az ápolók és pillanatokon belül a feje búbjától a lábujja hegyéig  becsomagolták. Attól kezdve olyan volt, mint egy egyiptomi múmia. Nagyon nagy rutinnal csomagolták be. Ott feküdt a teste, ami nemrég még nagyon fájhatott neki, élettelenül, elszállításra előkészítve. Na, azt lefényképeztem volna. Kérdezték, hogy eltakarják-e paravánnal. Mondtam, engem akkor sem zavart, mikor még jajgatott. Most miért zavarna? Már csendes, hehe. És jöttek a lányok, pillanatokon belül eltüntették N. úr életének és halálának minden nyomát. Matracot cseréltek, tisztaságszagú, ropogósan fehér ágyneműt húztak, máris ott volt az ágy fehéren, tisztán, szinte hívogatóan. Hogy tudtak ágyazni, az hihetetlen. Láttam, mikor B. bácsi egy pillanat alatt összecsinálta magát, egyidőben széthányva az aznapi ebédjét is. Nem telt bele három perc és megmosdatva, átöltöztetve ott feküdt a tiszta ágyneműk között, az egész eseményre már csak a kórterem nejlonpadlóján a felmosott hányás vizes tükröződése emlékeztetett. Ott nem volt semmi lacafaca.  Reggelenként bejöttek, elhangzott az obligát mondat: aki tud tisztálkodni, fáradjon ki a kórteremből. Aki bent maradt, körbekapták és lecsutakolták. És minden reggel mindenki tiszta ágyneműt kapott. Kísértett a gondolat, hogy egyszer bent maradok, megtudni, milyen lehet, ha vadidegen nők mossák a testemet. Sosem engedtem a kísértésnek. Gondoltam, majd ha tényleg magatehetetlen leszek. Hehe.

Érdekesek voltak az özvegyjelöltek. Mindahány eltérő korban, innen – onnan jöttek, semmi közös nem volt bennük. Csak az a pánik, ami valamennyiük arcára rádermedt. Hogy most mi lesz? Meg fog halni. AZ, aki miatt ott ültek magukba roskadva a kis kórházi ülőkéken. Mindegyik arcán ott volt a mostmégnemsírhatokmertfájnaneki kifejezés. Vajon a férfiözvegy jelöltek is ilyenek? Ezt soha nem tudtam meg. Persze, ahhoz női kórteremben kellett volna feküdnöm. Hehe. A társam, életem párja minden nap velem volt, amikor csak tehette. Olyan egyenes a gondolkodása, hogy ahhoz képest a százas szög egy labirintus. Amikor az ő arcán is megláttam az iménti kifejezést, megrémültem. Kérdeztem, hogy ekkora-e a baj, persze szóban letagadta. De az arca nem tudott hazudni. Nagyon félt akkoriban.Hogy micsoda gondolkodásmódja van, nem is képzelnétek. Elmesélem a rá leginkább jellemző esetek egyikét. Évekkel ezelőtt Kecskeméten légi manőver következtében lezuhant egy MIG. Láttuk a híradókban, hogy egy közútra és a mellette lévő fás – bokros területre esett. A katonaság lezárta a területet, minden roncsdarabot összeszedtek, majd elmentek. Persze abban a percben elözönlötték a „kincskeresők” a területet. Persze én is arrafelé vettem az irányt, mikor a főiskolás lányomat vittük vissza az albérletébe, ahol lakott. Félévente máshol lakott. Azóta is olyan, hogy a bolygó hollandi egy otthon ülő természet hozzá képest, hehe.  Mikor odaértünk a terepre, akkor is  vagy nyolc – tíz lehorgasztott fejű ember botorkált a bokrok között. Mindannyian a feltúrt földet nézegettük.  Egyedül az én kicsi párom kukkolt felfelé. Logikus, nem? Hát hová nézzen? hiszen repülőről volt szó!  Az, hogy lezuhant, nem izgatta, hehe. És igaza lett. A magasban, egy fiatal akácfa tetején ott fityegett egy alkatrész. Rajta cirill betús felirat, hogy még véletlenül se lehessen tévedés. Egy repülőgép szerelő azt mondta, hogy a pilóta oxigénvezetékének a része. Most ott figyel a szekrényünk tetején, hála a párom egyedi gondolkodásának. Na, amikor egy ilyen agy aggódik az életedért, kezdhetsz rágódni a végrendeleteden. Minden nap hozott be nekem enni. Én ettem a hazait, ő meg ette az én kórházi adagomat. Ezzel kifejeztük az együvé tartozásunkat, azt hiszem. Mint a Jakab család is, akik egy ideig mellettem voltak. Egy hatvan felé járó cigány férfi volt a betegtársam, ő volt Jakobsz (a roma). Állandóan volt nála valaki a családjából. Senkit nem zavartak, halkan beszélgettek reggeltől estig. Vagy csak csendben ültek. Vagy ettek, mérhetetlen mennyiségeket. Az egyik esti vérvételnél vállát vonogatva értetlenkedett a magas vércukor értéke miatt. Én csak azt eszem, amit itt adnak – mentegetőzött. Persze, mondta Dobozka – és délután megettek még mellé egy fél tehenet! A Jakobszéknál is az asszony ette meg a kórházi adagot.

Emlékeztek, a sorsfordító eseményekkel kezdtem a töprengésemet. Most haldoklik egy ember, aki igazán sorsfordító volt az életemben. Elhozta nekem a szabadságot. 56 évesen felszabadultam, mint Kunta kinte, vagy Isaura.  Mondjuk, nem tudom, hogy ezek a személyek felszabadulva éltek, haltak-e. Mivel anyám budapesti gyári munkás volt, 1957-ben jogosult lettem vállalati bölcsödei ellátásra. Azaz fél éves koromtól a reggeli ébresztés rabszolgája lettem. Bölcsőde, óvoda, általános és középiskola, egyetem, aztán a munkanapok végeláthatatlan sora. Reggel ébresztő, este órafelhúzás, aztán később telefon ébresztő beállítás, fej mellé letéve, így megy a végtelenségig. Ettől a rabszolgaságtól szabadított fel az az ember, aki most haldoklik.  Tudom, miken megy most át. Hiszen azt fogalmaztam meg az eddigiekben, hogy milyen érzés rettegve elemezni a belső szervek üzenetét. Rákos a felszabadítóm, nemsokára feladja a szervezete a harcot. Mindent megtett, hogy ezt elodázza, a milliárdjainak egy tetemes részét a kezelésekre fordította. De most talán vége, nincs az a pénz, ami segítene elkerülni a halált.  Eszembe jut, hogy valami hindu vallás szerint egy Durga nevű gonosz isten táncol a halottak testén. Ha nem a kereszténység tudja a frankót, hanem ezek a hinduk, akkor hamarosan érezni fogja Durga lábait a nagy hasán. Mert rák ide, rák oda, ez az én felszabadítóm van vagy 130 kiló, vagy annál is több. Azám!

Felszabadított engem a rabságból, miközben én a saját harcomat vívtam, hogy elodázzam Durga lábainak megismerését. Azt hisztek, hogy hálás vagyok ezért? A fenét!  Taposd ki a beleit, Durga, őrjöngi a haragos énem! De hát ez is egy ember, bz+, mondja szelíden a másik, emberséges énem. Öld meg a rohadékot! De inkább ne is! Várj! Sokat szenvedjen előtte! – üvölti a másik! Tiszta skizó vagyok, nem? Így beszélgetnek ezek magamban  

Most kaptam a hírt, hogy Nagykáta polgármestere, akinek az aljassága miatt miatt megszűnt a 36 éves közszolgálati jogviszonyom, kórházban van, mert már annyira előrehaladott a rákos áttételei miatt a betegsége.



Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Antalbaba 2013.11.13. 10:06:16

/Fél/halottról jót, vagy semmit...
A városnevet talán illene kipontozni, nem?
Nekem se kutyám, se macskám, sőt - de gondolom van családja, nehogy már innen kiindulva menjenek a nyakukra:-(

CPR 2013.11.13. 10:36:08

Javasolnám a kedves posztolónak, ha kikerül az imént oly "szemléletesen" leírt osztályról, látogasson el egy önkéntes kezelésre a pszichiátriára is.

reepach 2013.11.13. 10:50:18

Annyit mindenesetre megtudtunk a posztból, hogy Nagykáta polgármesterét áttétes rák miatt kezelik kórházban. Mivel az egészségi állapotra vonatkozó információk a legszigorúbban védett személyes adatok közé tartoznak, feltételezhető, hogy a szerkesztő vagy a bloggazda megkérdezte a polgármester urat, hogy hozzájárul-e betegségének interneten történő nyilvánosságra hozásához.

axaic 2013.11.13. 13:28:09

Nagyon jó volt olvasni ezt az írást. Teljesen váratlan irodalmi élmény a praxison. Hajrá a folytatáshoz!

nilsholgersson 2013.11.13. 13:43:13

Nagyon rossz volt olvasni ezt az irast. Latszik, hogy gyogyszerek hatasa alatt van.

christophe 2013.11.13. 13:48:00

irnod kènne,valami vidàmabb tortènet,esetleg :-)

she_wolf 2013.11.13. 14:47:13

@nilsholgersson:
Az nem olyan biztos. Szerintem a gondolatok azonnali közlése. Egyszer próbáld ki, hogy egy adott környezetben azonnal papírra veted a gondolataidat. Te fogsz a legjobban meglepődni, ha visszaolvasod:D
Én kalapot emelek ezen írás előtt.

belekotyogok 2013.11.13. 15:19:04

@Babette_: Terjedelemre megvan, stílusra és sztorira nemigen. (Képtelen voltam figyelmesen végigolvasni...) Bár persze bármit ki lehet adni manapság egy kis pénzért...

Kicsit olyan, mintha már lettek volna előző részek is a levélből, csak azt nem olvastam volna.

Martinm5 2013.11.13. 16:01:01

Nekem tetszik bizony!

_Epikurosz_ 2013.11.13. 16:39:38

Rejtői magaslatok. :)

qbr 2013.11.13. 16:53:56

@dioda: Köszi szépen. Te egy hős vagy. Nekem nem sikerült túljutnom az első bekezdésen, de akkor nem is próbálkozom tovább.

Macropus Rufus 2013.11.13. 16:54:20

atomzsilett :)) tetszik.

akinek meg nem tetszik: annak nincs humora. Ennyi.
+ ezen a blogon többnyire mindíg a beteg/posztoló szokott a hibás lenni, meglepődtem volna ha ennél az írásnál másképpen történik dolog :P

DarthVader 2013.11.13. 17:08:55

@dioda:

"szakmabelieknek meglehetősen érdektelen. "

Hát ez baj, nagyon nagy baj. És a magyar egészségügy egyik igen nagy baja. Hogy ugyanis a szakmabelit általában kurvára nem érdekli, hogy mit lát az egészségügyből BELÜLRŐL az, aki miatt az egészet működtetik, a beteg. És hát, nem hiszem, hogy mindent el lehet intézni azzal, hogy "ennyiért ez jár".

nilsholgersson 2013.11.13. 17:24:05

@mig54: igy van. Itt is pont azt kellett volna az utolso enter leutese elott: atolvasni. Gusztustalan befejezese pedig arra enged kovetkeztetni, hogy sokkal nagyobb baj van a szerzovel, mint a jegyzetevel.

reepach 2013.11.13. 17:56:39

@axaic: Valóban helyenként szórakoztató, szigorúan műélvezeti szempontból nézve jó színvonalú írás. Ha a tartalomra is figyelünk (gondolok itt elsősorban a befejező részre), Nils Holgersonnal és CPR-rel kell egyetértenem: akiben ennyi gyűlölet, alantas indulat feszül, az tényleg orvosért kiált. Én nem a lábasok (vagy húgyosok), hanem a fejesek osztályán.

neduddki21 2013.11.13. 20:55:31

Nem szeretem az amatőr írójelölteket, de ez most tetszett. Humorral és jóindulattal adja vissza a különböző embertípusokat a kórházban, képes nevetni saját nyomorán is. Jó stílus, őszinte tartalom. Vannak alantas gondolatai: kinek nincsenek? Főleg, ha az illető 36 év munkaviszony után kirúgta az állásából. Mindent összevetve engem megvett a posztoló, gratulálok.

Feketepéter 2013.11.13. 22:17:46

Igazán tetszett,békés szemlélődés,beletörődés,mindez humorral fűszerezve.Nem károg,hogy a pénzéhes,bunkó,....stb.eü.személyzet,milyen jelzőkkel illet,hanem tudomásul veszi,hogy Ő most parkolópályán van,várja türelmesen a gyógyulását,és megpróbálja ebből az aspektusból szemlélni az életét.Az utolsó bekezdést nem kellett volna,de az azt megelőző részek ellensúlyozzák,nem kell a fejét venni,ízekre szedni ezért.Valamelyik posztban azt olvastam itt a praxison,hogy a főorvos Úr is aki az életemet/egészséget tönkretette,hosszasan szenvedett,amíg meghalt rákban.Nem hajszálpontosan idéztem,de a jõ sokat szenvedett benne volt.

Braincelle 2013.11.13. 23:10:09

Szerintem meglehetősen idegesítő ez az írás. Pontosabban, idegesítő volt addig a pontig, amíg képes voltam elolvasni.

Most komolyan, ki kérdezte ezt az embert, hogy mit gondol? Ez a blog nem arra való. Én is írhatnék posztot valamelyik szar ügyeletemről, beleszőhetném, hogy hogyan ragyogtak a napsugarak, korgott a gyomrom, és jöttek az ilyenek meg az olyanok. De bakker, ez kit érdekel?

Engem szokott érdekelni, hogy mit él meg egy beteg, de itt őt magát sem az érdekli, hogy mit él meg, csak élvezi, hogy szakadtra járathatja a száját (ujjait a billentyűzeten).

Mért kell idegen embereket hülyeségekkel fárasztania?

dioda 2013.11.14. 02:42:43

@DarthVader: A posztoló semmiféle véleményt nem nyilvánított az ellátás színvonaláról, csak egyszerűen leírta, hogy bent milyen tapasztalatok érték, amit mi is látunk. Készülj, fel, ha bekerülsz, ez lesz. Slusssz....Sem rossz, sem jó véleményt nem nyilvánított...Nekem nincs miről írnom...Laikusoknak tananyag lehet...

dioda 2013.11.14. 02:44:33

@DarthVader: Az "ennyiért ez jár" szöveget meg egyáltalán nem tudom értelmezni...

2013.11.14. 05:47:08

Nekem tetszett az írás...El fogom olvasni mégegyszer

Győri György 2013.11.17. 14:32:21

@Braincelle: Olvasva a sötét-komor, felháborodott írásokat, elszomorít, hogy annyian szenvednek a kórházszidalmazó betegségben. Sokan halnak meg kórházban - meg kórházon kívül -, de nem biztos, hogy a kórház(iak) miatt, hanem pl. öregségben, hirtelen fölerősödő gyógyíthatatlan rosszullétben... 89 éves vagyok, az idén 3 kórházban feküdtem, mindegyikben kifogástalanul foglalkoztak velem (nem vagyok pénzadogató, mégis!), s amikor nem futott hozzám rögtön a nővér, amikor hívtam - mert amott éppen rosszul lett egy másik beteg -, nem szitkozódtam, hanem vártam rá, jött is, amikor amott befejezte. Mindhárom kórház ápolóinak-orvosainak köszönhetem, hogy újra itthon lehetek /az idősotthonban/ a koromnak megfelelő "egészségi" állapotban. Az ember életkorával sem az orvosok, sem az ápolók nem dacolhatnak!

Suttogva olvasó 2013.12.29. 15:45:49

Nagyon jól ír.Köszönöm tetszett az íràs.

benta 2014.01.09. 10:42:53

Nekem a 22-es csapdája ugrott be a stílusáról. Sok szerencsét a továbbikahoz, kedves posztoló!

mariemyname 2014.07.25. 11:48:11

Minden szempontból nagyon jó írás! Persze, a sok kritikát is meg lehet érteni, egyrészt az olvasóknak nincs ehhez humoruk - ami ebben az esetben megbocsátható -, másrészt nincs irodalmi elöképzettségük, ami itt szintén nem feltétel. (Ismeri itt valaki az Utazás a koponyám körül c. müvet vagy Száll a kakukk a fészkére c. müvet? )Azt azonban elfelejtik, hogy a szerzö maga is beteg, attól tart, hogy amputálják a lábát, vagyis nem viccböl van a kórházban, csak máshogy fogja fel a dolgokat. ùgy, ahogy neki a legelviselhetöbb. Itt mindenki a saját szemszögéböl ecseteli a dolgokat, miért nem fogadja el a többség ezt a látásmódot? Csak a jajgatásra és a szitkozódásre kell odafigyelni? Ez az írás nagyon is mélyrehatóan ábrázolja a kórházi viszonyokat, az ott tartózkodó betegeket,csak érteni kell a nyelvén. Inkább ez a probléma: kedves szerzö,a blogozók nem beszélik a nyelvét!!!! Én szivesen olvasnék többet is! Hol tehetem meg?

egy lábas 2015.02.06. 17:05:33

@axaic: Nagyon köszönöm! Sajnos csak ma szereztem tudomást ennek a blognak a létezéséről, alapjában véve fogalmam sincs róla, hogy ki tette fel, mert pár ismerősömnek ugyan elküldtem, de csak úgy....
Itt egy másik epizód :))))
Kórház
Ismeritek a következő viccet? Két vállalkozó beszélget.
- Te, hozzád bejárnak a dolgozóid dolgozni?
- Ó, hát…. be….. igen.
- Képzeld, hozzám is bejárnak. És te fizetsz nekik munkabért?
- Hát…… ami azt illeti, nem.
- Nahát! Én sem!!!! Te, ne szedjünk ezektől belépti díjat?
Eddig a vicc. Ez azért jutott eszembe, mert hasonlóan jártam. Viszem be a feleségemet a dokihoz, mert nagyon nagy fájdalmai lettek. Mondja a doki, hogy be tud-e menni, vagy hívjon mentőt. Természetesen bevittem, hiszen itt vidéken a „mentőt hívni” sokszor órákig tartó várakozást eredményez. Az asszony már nagyon rosszul volt, mondom a kapusnak, hogy beviszem a sűrgősségire. Jó, de akkor parkolójegyet kell vennem. De hát a mentők helyett hoztam be, morgom. Akkor is. OKÉ, adj egy jegyet. Ott bent leülünk egy székbe, várjuk, hogy valami történjen. Nem merem otthagyni, mert rém cudar állapotba került. Vizsgálat jön, akkor sem megyek ki az autót kivinni. Jön a nővér, mondja, hogy át kell majd vinni ultrahangra, de nincs betegtologató. Áttolhatom én? Persze – hangzik a válasz. Áttolom, várogatok, aztán vissza. Mondja a doki, hogy azonnal meg kell műteni. Felkísérem a szobájába, lerakom a cuccait. Ekkor már leszaladtam a kocsiért. Kiállok vele, kiderül, hogy óránként négyszáz forintos órabérért dolgoztam. Na, persze nekem kellett fizetni, hehe. Mint a bevezető viccben. Beszállítom a beteget, felkísérem, tologatom, vigyázok rá, hogy le ne forduljon a székről és a végén többet fizetek a parkolásért, mint egy őrzött budapesti fedett parkolóházban fizettem volna. Na, milyen sztori? Felháborodásomban a műtétet végző dokinak egy tízessel kevesebbet adtam a műtét után.
És akkor rájöttem az igazságra! Magyarország tényleg jobban teljesít! A társadalombiztosító megspórolt egy rakás pénzt. A kórháznak van egy rakás bevétele. A doki a fizetésén felül kapott egy huszast. Én pedig megtakarítottam nyolcezer forintot a váratlan kiadásom miatt. Mert nem harmincat adtam. Hanem csak egy huszast, meg 2 rugót a parkolásért. Hát ennél jobban lehet teljesíteni? Hehe

egy lábas 2015.02.06. 17:07:24

@Suttogva olvasó: Ífy megkésve, de sok szeretettel köszönöm :))))))

egy lábas 2015.02.06. 17:12:22

@benta: Kedves Benta, köszönöm. Kurt Vonnegut ötvöződik bennem Joseph Hellerrel, Karinthyval és Ken Kesey-vel. Persze csak ilyen amatőr szinten :)

egy lábas 2015.02.06. 17:16:47

@mariemyname: Kedves Marye, igazán zavarban vagyok. AZ imént egy másik epizódot tettem fel. De tulajdonképpen ezzel vége is a repertoáromnak. A két említett regény igen közel áll hozzám. Kiegészíteném az Isten tudja-val, a Macskabölcsővel,meg a Védett férfiakkal.
Köszönöm, hogy elolvasta. :)

Suttogva olvasó 2015.02.06. 19:33:47

@egy lábas: Tényleg rég olvastam ennyire racionàlksan szemléltető dolgot.Emberi sorsok érnek véget úgy, hogy azt érzem ott vagyok.Még írjon!!!És bàrki bàrmikor ott lehett egy ilyen szituban.

egy lábas 2015.04.06. 06:16:35

@Suttogva olvasó: Ön igazán nagyon kedves. Tudja, nem az volt a szándékom, hogy irodalmi művet alkossak. Hanem az, hogy elmondjam: él az ember, teszi anapi dolgait, alkot is talán valamit, és akkor egyszer csak bekopogtat az ISZONYAT. Tudom, persze, egy orvosnak ez nem újdonság. Azért némely arcoskodónak elárulpk valamit: nem az addig, amíg nem nála kopog be :)))) Célom az volt, hogy kibeszéljem magamból a rettegést.Valaki itt javasolta, hogy menjek elme osztályra. Milyen igaza volt! De ugye az élet .... már megint az élet szólt közbe. Jó is lenne csendben elmélkedni, gyógyulgatni. De hát meg kell élni, tehát irány a munka. A fájdalmak meg majd csendesednek.Köszönöm az empátiával felém forduló kommenteket. Akinek meg nem tetszik, minek olvassa? :D

Tempus.Anh 2015.04.06. 08:47:10

@egy lábas: A beszállított beteg a feleséged volt, bocs. Nem csak úgy "egy beteg". Hívhattál volna mentőt is.
De jobb így májerkedni, hogy mekkora fenenagy teljesítmény volt tőled a beteg nejedet kórházba vinni autóval, basszus...És mit ad Isten, még a tolószékkel át is toltad vizsgálatra...Assztakurva...Őrjöngve, hörögve, tombolva tapsoljuk meg ezt a nagy teljesítményt.

A parkolási díjat mindenkinek ki kell fizetni, orvosnak, betegnek, beteglátogatónak, eü. miniszternek, bárkinek, azt nem a parkolóőr találta ki. Alkalmazkodsz, vagy kint keresel egy parkolóhelyet. ez van.

Az, hogy a végén elszámolást készítesz, forintosítva, soll/haben alapon, hogy mennyibe is került neked a feleséged, pedig jó hányinger kategória.

Májernek akarsz tűnni, de nem az vagy, hanem valami egyéb.
Valahol Münchhausen báró és a kufár között félúton.

Remélem, legalább Húsvét alkalmából kiengesztelted kissé a nejed.

asztalosani 2015.04.06. 10:09:15

@egy lábas:
legtöbb kórházban a parkolót ingyen is lehet használni, amennyiben a beteg saját maga érkezik saját gk.-val (pl.: befekszik egy hétre! a kórházba) , illetve rendkívüli betegszállításnál. ehhez igazolásra van szükség, azt felmutatva utólag a parkolóőrnek nem kell fizetni a parkolásért. hozzáteszem a legtöbb NORMÁLIS kórházban.

(vagy lehet kezdeményezni bárkinek Eü. törvénymódosítást szinte bármelyik HATÓSÁGNÁL levélben, hogy amennyiben az orvos úgy ítéli meg a beteg állapotát, hogy sürgős eset áll fenn, mely azonnali kórházba szállítást igényel a mentő helyett a ht.is beszállíthatja az adott kórházba a beteget (amennyiben az orvos is úgy ítéli meg), ilyenkor a megírt és a felmutatott beutaló térítésmentessé teszi 12 v. 24 órára a kórházi parkoló használatát... blablabla...) csak ugye le kellene írni, meg kellene címezni, postára adni

Tempus.Anh 2015.04.06. 10:45:19

@asztalosani: A Debreceni Klinikán pl. ilyen nincs, szigorú beléptetőrendszer van, ott írkálhatsz a HATÓSÁGNAK amennyit jólesik, lepengettetik veled a 400 ft/félóra parkolási díjat kegyetlenül.
És sok megyei kórházban is így van.
Egyszerűen azért, mert a klinikának a parkolás-ellenőrző céggel ilyen jellegű szerződése van, amit nem ír felül sem nemzetközi konferencia, sem semmiféle sürgős eset.
Ott ki nem mész a parkolóból, amíg a belépés időpontja + első félórától számított parkolási díjat időarányosan ki nem fizeted.

csakmotyogok 2015.04.06. 11:46:18

@Tempus.Anh: Sőt a debreceni Kenézy kórházban is így van, de a kaposvári Kaposi Mór kórházban is így van, és még jó pár helyen a teljesség igénye nélkül.

she_wolf 2015.04.06. 11:55:58

@Tempus.Anh: @csakmotyogok:
HK-éknál ez úgy van, hogy papírhegyek, hova legyek, ide írok, oda írok, átfutási, ügyintézési idő nuku, és mindenki vigyázzba áll, mer' ő aztat írta/mondta. Aztán csodálkozik a végszámlán, és azon, ha behajtják rajta akkor is, ha jeget szarik táblában az ellenkezéstől.

Az, hogy az ő kis 20 km2-es zónáján kívül is létezik világ, szinte elképzelhetetlen.
Dream on...

Tempus.Anh 2015.04.06. 12:20:22

@csakmotyogok: Így fizetősen is borzadály némely kórházban az udvaron a közlekedés/parkolás, sok az egyhez az esély, hogy megüsse-meghúzza valaki a kocsit, a legtöbb kórház udvarát gyalogosokra és biciklisekre méretezték, no meg lengyel ninó-mentőkre annak idején, az átkosban, senki nem számnított arra, hogy itt valamikor még kapitalizmus (?) lesz és nyugatibb kocsik. (Bár a legtöbb nyugati autó motorját, stb. ma már Keleten gyártják :) )

@mig54: Szomorú dolog ez, bizony...

she_wolf 2015.04.06. 12:49:38

@Tempus.Anh:
"(Bár a legtöbb nyugati autó motorját, stb. ma már Keleten gyártják :) )"
Meg a nagggyon Keleten, bár lehet, hogy ugyanarra a földrajzi régióra gondolunk:) Ha csak a Volvo jut eszembe....(csak félve írom le: nagyon kepesztek egyért, mert jelen igényeimnek (és a közeljövőben is) az nagyon tutiságos lenne, és már az is megvan, melyik típus a szívem csücske:D).

Parkolás. A kórházi parkolók nem arról híresek, hogy kényelmesen, másoknak és magunknak lehetőleg ne kárt okozva tudjunk parkolni akár pénzért is.
Ha valakinek a gyalogos közlekedéshez segédeszköz kell, már meglőtték:(

Szomorú? Nem. Tragédia. A begyöpösödés, a csőlátás, a másokon való átgázolás, az emberi értékek lecserélése a pillanatnyi örömszerzés érdekében. A gáncsoskodás, a dögöljön meg a szomszéd tehene is szemlélet...:( Az, hogy humanoid lényeknek mik jelentenek pár másodperces kielégülést. Hajtani a magáét mint a pereces, a másikra oda nem figyelve, megérteni sem akarva, hogy miről mit mondanak neki:(

De hát itt, és így élünk, hozzuk ki belőle a legjobbat!:)

asztalosani 2015.04.06. 17:53:24

@Tempus.Anh:

kapásból tudok 6 kórházat felsorolni, ahol engedik az ingyenes parkolást, ha a beteg saját autójával érkezik a kórházba kórházi ellátása miatt illetve az alatt. :D

asztalosani 2015.04.06. 17:54:37

@mig54:

HK az édesanyád jól van?

asztalosani 2015.04.06. 17:55:43

@Tempus.Anh:
ezért is írtam azt hogy a LEGTÖBB, csak olvasni is tudni kéne... :D

Tempus.Anh 2015.04.06. 20:04:37

@asztalosani: A mienk is ilyen, ingyenes.

asztalosani 2015.04.06. 21:15:59

@Tempus.Anh:

annak örülök :)

tényleg fel kellene már állítani pozitív kórházi listákat (ingyenes eü doksi másolat kiadás, parkolás...etc.)

she_wolf 2015.04.06. 21:50:35

@asztalosani:
Anyám meghalt, mint ahogy azt te is tudod. Életében sem sűrűn tudott érdekelni a hogyléte. Más egyéb, 20 000+Áfa-s seggfej?

forge 2015.04.07. 10:58:00

@Tempus.Anh:
Mitől lenne "májerkedés"az,ha egy hsz megemlíti,hogy a feleségét kocsival vitte be a kórházba?
A 400 Ft/óra parkolási díjról volt szó amit a kórház részéről én is erős túlzásnak tartok,tekintve,hogy beteget szállított és nem látogató volt.

"Parkolási díjat mindenkinek kell fizetni,orvosnak,betegnek,eü miniszternek,bárkinek."
-Ez kizárt.

Tempus.Anh 2015.04.07. 11:07:06

@forge: A felesége kórházba juttatásáról úgy írt, mintha az valamiféle hatalmas, ugyan nem rá tartozó, de általa mégis fölösen elvégzett feladat lenne és nem magától értetődő kötelesség.
Parkolási díjat a kórház udvarára behajtó bármilyen gépjármű (értsd: nem a kórház részére beszállító és nem mentő vagy betegszállító) után kell fizetni, a megszabott óradíjnak megfelelően.
Klinikán tartott konferencián előadóként szereplő kollega a klinikavezetőtől kapott személyes bélyegzővel ellátott ad-hoc engedéllyel mentesült ezalól egy alkalommal, de ennek megszerzéséig közelharcot vívott a parkolóőrökkel ill. biztonsági személyzettel a kijutásért.
Nem egyszerű.

csakmotyogok 2015.04.07. 11:14:58

@forge: Mesélek 1 igaz történetet: xy megyei kórház osztályvezető főorvosa, több szakvizsgás orvos, mivel onkológus is volt, megtartotta az onkoteameket az osztályán lévő betegeknek. Mivel szükség volt egy sebészre is máshol dolgozó kollégáját kérte fel hetente 2 óra ingyen munkára. Jött a sebész, de félóránként 440 Ft-os parkolási díjat kellet fizetnie. Pedig nélküle nincs onkoteam. Nem tudta elintézni az osztályvezető főorvos kollégája,hogy ha már ingyen dolgozik,akkor legalább a parkolásért ne kelljen fizetnie a mellkas sebésznek. Semmi baj: 4 év után elunta a dolgot a főorvosnem csak ezt a sok ingyen munkát és a nulla eszközöket és felmondott, nincs onkoteam és a betegek mehetnek amerre akarnak.

forge 2015.04.07. 20:29:10

@csakmotyogok: @Tempus.Anh:

De ezt a 400 Ft/óra parkolási díjat-gondolom-a kórház vezetősége állapítja meg,vagy nem?
Ha igen,akkor miért nem ad az orvosoknak/ápolóknak ingyenes parkolási lehetőséget?
Ha egy nővérke,vagy orvos reggel 7 től-este 7-ig a munkahelyén van,akkor a kijáratnál 4800 Ft-ot kell fizessen?

asztalosani 2015.04.07. 20:39:34

@forge:
sok helyen kapnak ingyenes parkolót a kórház parkolójában!

csakmotyogok 2015.04.07. 20:55:22

@forge: 400 Ft/fél óra volt ott. Az orvos vagy nem áll be,mert leállt jó messze, vagy buszozik vagy gyalogol. Aki mégis beáll és kórházi dolgozó már évi 18000 forintért vehet parkoló bérletet. Nem ad a kórhát ingyenes parkolót senkinek, tudod mint a viccben, pénzt szed az alkalmazottaitól, mert annyira szeretnek dolgozni. Mindegy az a két doki is elunta, hogy fizetett azért, hogy ingyen dolgozhasson.

zünüke 2015.04.08. 17:30:54

@asztalosani:

"sok helyen kapnak ingyenes parkolót a kórház parkolójában!"

-Szerintem is.Vagy minimális összegért éves parkoló bérletet.
DE!! Ha mégis előfordul,hogy egy-egy kórház 400 forintos parkolási díjat szed be kivétel nélkül mindenkitől,akkor azzal a pénzzel vajon mit csinálnak?? Mert ugye az nem kevés bevétel havi szinten akármerről is nézzük,még ha a parkolási cég leveszi a saját részét akkor is sok.

asztalosani 2015.04.08. 17:48:58

@zünüke:
nagyon egyszerű a magyarázat:

a kórháznak van igazgatója, eddig stimt, ugye?
vannak parkolással foglalkozó cégek, eddig stimt, ugye?

na már most, tegyük fel te vagy a diri.
most neveztek ki.
örülsz mint mókus a farkának...

majd jön egy felsőbb utasítás, hogy bízd meg x.y céget: ő üzemeltesse a parkolót

választási lehetőséged
1. bólogatsz, és a helyeden maradsz
2. ellenkezel, repülsz.

ezáltal a parkolási díj nem a kórháznál csapódik le, hanem valamelyik magáncégnél( (az esetek nagyon nagy részében 100%-ban)...

barkóbázunk?
egy szóra gondolok ami k betűvel kezdődik és orrupcióval végződik.
Melyik szóra gondoltam? :-)
be lehet nyelni, vagy tenni is lehet ellene.

(ezért lehet az hogy vannak helyek ahol kötelező mindenkinek fizetni, na azok a helyek pont ilyen helyek, és ebből a kórház nagyon gyakran nem lát semmi pénzt)

nagybátyád 2016.07.16. 09:31:13

@Tempus.Anh: Most olvasom a firkálásaidat. Öcsém, te egy sík idióta vagy :D :D Hatalmas trollkodási kényszereid lehetnek. A gugli alapján te aztán a szartól az atomig mindenben, de mindenben megmondpod a tutit. Találkoztam már ilyen barommal máskor is. Végül is nektek is jogotok van az élethez..... akármilyen is az, ugye,

nagybátyád 2016.07.16. 09:33:54

@asztalosani: precíz elemzés. Csak egyvalamivel maradt adós. Van-e kiút ebből a gödörből? Tisztelettel: Tomanovics László

Amara 2016.07.27. 00:33:53

Nagyon humorosra próbáltad venni a figurát...a sok "he-he" meg "ha-ha"...Cseppet sem vol poénos. Más embereket (BETEGEKET) kigúnyolni, szokásaik, betegségükkel járó nehézségeik miatt...minden csak nem vicces. Idegesítő. Kívánom neked, soha ne kerülj az általad leírt "túloldalra", de ha mégis...(egy életünk van), senki ne vegyen szájára ily módon, mint ahogy te degradáltál mindent és mindenkit. Mint aki fölötte áll minden emberi bajnak, betegségnek...Nem szeretnélek megismerni. Nagyon nem. Elég volt ez az írásocska, mely bizonyítja milyen ember is lehetsz valójában. Ne ide gyere brillírozni, benézted bizony a blogot...

Tempus.Anh 2016.07.27. 12:19:40

Az összes ballibber baktériumok előbújnak a köpetből, amiben tenyésznek, úgy látom :DDD

she_wolf 2016.07.27. 19:12:22

@Tempus.Anh:
A "régi" formádban? Nagyon örülök, hogy "így" látlak!:D

Tempus.Anh 2016.07.27. 20:38:47

@she_wolf: Én is nagyon örülök, hogy látlak. Csak leültettem a nagybátyámat, aki már nagyon szomjúhozta a sallert.

:)

she_wolf 2016.07.27. 20:58:28

@Tempus.Anh:
Mindenkinek meg kell adni, ami jogosan jár neki, akármit is jelentsen ez!
Törődjünk egymással, és a törődést éreznie kell mindenkinek, a viszonosságot alapul véve:)

Tempus.Anh 2016.07.28. 00:10:20

@she_wolf: Tenyeres és fonáksallert egyaránt, bónusszal :)

Egymással viszont törődünk, ez nyilvánvaló.

she_wolf 2016.07.28. 00:17:38

@Tempus.Anh:
Jól beszélsz:)
Mi a nagy return oka? (Ha publikus egyáltalán.)

Tempus.Anh 2016.07.28. 06:48:32

@she_wolf: A nagybátyó ezen a nicknéven szólított meg, ezért gondoltam, nem zavarom össze szegényt azzal, hogy még egy nicknéven válaszolok. Úgyis van baja elég, mint láthatjuk. :D

she_wolf 2016.07.28. 08:46:38

@Tempus.Anh:
Ezek szerint nem csak neki. Nézz át a másik poszthoz, nusicica megint nem kapott Haloperidolt:)
(Azért némileg hízeleg nekem, hogy ébredés után rögvest az elsők között vagyok, akihez szót intéz. Szerinted totál begolyózik, ha megvonom tőle megam? Áhh...mindegy!:D)

De tényleg: 2013-as a poszt.
K. rokonyodnak már rögtön közel 3 után feltűnt, hogy itt is megszólaltál, és ezt nyomban közölnie is kellett Veled, amolyan "figyellek ám, tesó" jelleggel? Ez a komoly, nem a perforált vakbél:)
Megkérhetlek, hogy maradj ezzel a nickkel? Csak az én kedvemért!:)

carriie 2016.07.28. 09:44:06

@Tempus.Anh:

Mi van?
Ennyire nehezen engedtek ki az elvonóból, faszkalapkám?!

carriie 2016.07.28. 09:45:44

@Tempus.Anh:

Ma is megdugod mi? XD

Vigyázz mert ameddig te a yardon voltál, ő a sarkon árulta magát.

she_wolf 2016.07.28. 09:49:14

@carriie:
Ezért regel(tet)tél újra? Csak? Folpack:D

carriie 2016.07.28. 11:56:45

@she_wolf:

Fentebbi fosógörcsöd eredménye:
"Anyám meghalt. Életében sem sűrűn tudott érdekelni a hogyléte. "

Akkora szarkupacot mit te, eddig még nem hordott a hátán a föld!

Az anyád a világra szart és még vele sem tudtál kijönni? Nem is tartottad vele a kapcsolatot? Hát semmi hála sincs benned, te utolsó ribanc, szarkupac!

she_wolf 2016.07.28. 12:26:32

@carriie:
Ahogy mondod: anyám a világra szart. És? Állatfajt mondok neked kapásból kurva sokat, akik többet foglalkoznak az utódjaikkal.
A temetésén csak az órámat néztem, meg a kijárat felé vezető utat. Más hasfájás?
Ne huncutkodjál velem "abo"!:D

carriie 2016.07.28. 13:25:58

@she_wolf:

Nem csodálkozom, hogy egy ilyen szarkupaccal, mint te, nem kívánt foglalkozni. Gondolom jobb dolga is akadt! :D

Még mindig szeded a dilibogyóidat?

she_wolf 2016.07.28. 13:46:50

@carriie:
Jaja!:) B-komplex rulez!
A "nem érdekel a nyomorod" melyik részét nem érted?
Csalódtam benned, csak egy ilyen nickre futotta?:( Megint?

dayue 2016.07.28. 13:56:59

@carriie: @she_wolf: @Tempus.Anh:

Ti tényleg nem unjátok még ezt az üres és értelmetlen fröcsögést? Ennyire ráértek,hogy minden pillanatban készek vagytok reagálni egymás szófosására?

she_wolf 2013.augusztus 21 óta 5819 hozzászólás (többnyire bő lére eresztett érdektelen szófosás,amit nem érdemes végig olvasni)
Tempus.Ahn 2014.szeptember 11 óta 1078 hozzászólás (egy elmeháborodott orvos,még elmebetegebb irományai)
asztalosani 2014.december 14 óta 1616 hozzászólás (egy tébolyult nő folyamatos tűzokádása)
Ha egy kicsit visszavennétek magatokból,talán még a praxis is visszabillenne a régi medrébe.

És akkor az előző nickjeiteket még bele sem számoltam

carriie 2016.07.28. 13:58:56

@she_wolf:
A világ sokkal jobb hely lenne, ha az anyád lenyelt volna, te pics@!

És akkor kezdjünk el arról beszélni bazdmeg, hogy te milyen nem létező dologgal is vádoltál meg itt a blogban, annak idején te ribanc!!! Milyen levél is volt? És ki is írta? CSak nem te, magadnak? Te egy kibaszott beteg ideggyenge hulladék vagy!

Nem ajánlom hogy összefuss velem és kollégáimmal, ismerőseimmel, mert nem fogod megkapni a gyógyszereidet, az ellátást, aztán picsoghatsz itt hazugságokat, te utolsó rühes dög!

carriie 2016.07.28. 13:59:34

@dayue:

Es ez engem hol érdekel?

carriie 2016.07.28. 14:03:24

@dayue:
Miért kevered ide a 3. nicket?
Nem tudsz olvasni? Carriie vagyok!!!!

Régebb óta voltam itt mint mig54!
Semmit nem tudsz az előzményekről!

dayue 2016.07.28. 14:42:16

@carriie:
Tudod mi vagy te asztalosani? Egy nagyon beteg ember.

she_wolf 2016.07.28. 14:43:46

@dayue:
-De, rohadtul unom.
-Az időm beosztásához semmi közöd neked, akit nem egészen két hete fújt ide a szél.
Nem érdemes elolvasni, ne olvasd! Mégis minősíted, tehát olvasod.
-Nem vagyok hajlandó visszavenni magamból, ha folyamatosan baszogat valaki, tartsam talán oda a másik orcámat is? Viccelsz!
-A Praxis akkor billenhetne vissza a régi medrébe, ha kapna végre egy tökös moderátort!
-Kösz, hogy tanácsot adsz pont te, aki 12 napja vagy itt ezzel a nickkel, mégis pöpecül tudod, hogy ki kicsoda.
Előző nickem egy (azaz: 1 db.) volt, mint az közismert és nem titkolt.

Kösz, hogy benéztél:(

she_wolf 2016.07.28. 14:44:46

@carriie:
Szarban vagy, bogár!:)
te, mint "carrie" ma regisztráltál, 7 baromságot bírtál kinyomni magadból eddig.
Mig54/she_wolf (vagyis: én) 2013.augusztus 21.-e óta vagyok itt.
Hacsak nem a jó, régi carrie2014-ről beszélsz, aki még ismerte a szabályt, miszerint írásban a mondatot nagybetűvel kezdjük:)
Ugye, nusika?
Zavar támadt az időrendedben, nusika? Ugyanis carrie2014 regisztrálása 2014.03.11.-én történt.
Előzmények....hát azok bizony voltak:(

she_wolf 2016.07.28. 14:54:48

@carriie:
"És akkor kezdjünk el arról beszélni bazdmeg, hogy te milyen nem létező dologgal is vádoltál meg itt a blogban, annak idején te ribanc!!! Milyen levél is volt? És ki is írta? CSak nem te, magadnak?"

Tényleg: mi is volt az? Ja, egy levél, amit te írtál nekem? Érdekel? Mert megvan még, csak szólok! Fejlécestől, címzettestől, feladóstól, és betehetem, ha akarod, csak előtte beszélek jogásszal.
Ismersz már, nem beszélek a levegőbe!

dayue 2016.07.28. 16:28:07

@she_wolf:

-Nem az időbeosztásod a probléma,hanem ez az állandó acsarkodás amit levágtok asztalossal.Kurva unalmas.Egyszer mint ha arra buzdítottál volna mindenkit,hogy ne reagáljon ennek a másik félkegyelműnek a provokációjára,és mégis nincs olyan kommentje amire ne ugranál rögtön a gépnek.
-Ha lenne egy "tökös moderátor" akkor ti már régen nem ölhetnétek itt egymást,mert ez a blog azért nem egy unatkozó íráskényszerben szenvedő nicknek,meg egy mocskos szájú trollnak lett kitalálva akármennyire is hőzöngsz és hivatkozol a friss regisztrációmra, aminek szerintem semmi köze a véleményemhez rólatok.És talán neked se sok.
-Az előző nickjeiteken ugyanezt műveltétek hónapról hónapra minden posztnál.

Nem benéztem,hanem itt vagyok !! :))

dayue 2016.07.28. 16:34:06

@carriie:
Te meg tényleg jó lenne ha már elhúznál az édesanyádba innen. Mintha azt írtad volna,hogy találtál egy nagyon kedves kis blogot ahol nincs ennyi hülye.Azzal az oldallal mi van? Kibasztak onnan? Kérdezem ezt csak azért,mert itt okádsz megállás nélkül továbbra is kihasználva azt,hogy itt tényleg nincs moderátor.

she_wolf 2016.07.28. 16:57:13

@dayue:
Ha ilyen régi motoros vagy, akkor biztosan tudod, hogy:
-nem én kezdtem (tudom, dedós dolog, de ettől még igaz!)
-nem "ugrom rögtön a gépnek", hanem napi 10-12, néha több órát töltök előtte/vele, és jelzést kapok, ha a nickemre érkezik valami.
-nem ölhetnénk egymást valóban, ha lenne itt egy "tökös moderátor", aki rendet tudna tartani. Hidd el, csak azon múlik!

Hogy a hozzászólásom elejére visszatérjek: ha ilyen jól ismered az itt folyó társalgást, akkor tudhatod, hogy hányszor kértem, hogy ne keverjen bele a másokkal való eszmecseréjébe. Mindhiába. Tudom, nagy hibám, de provokálható vagyok azzal, hogy közöm sincs valamihez, mégis a kellős közepébe rángat bele. Hogy olyanokat említ meg, akik nincsenek, nem lehetnek itt (konkrétan: Laikus, -az egykori, és azóta elhunyt moderátor-, valamint egy ex-moderátor, és kisgyermeke).
Bocsánat, ha ezt nem vagyok képes szó nélkül hagyni!
Mert moderátor nincs, aki aki megmondaná, hogy meddig mehet el valaki a jó ízlés határain belül.

Ha az egymás hajtépésén kívüli kommenteket is elolvastad, akkor látható, hogy általában nincs bajom az emberekkel való kommunikációmban.
Mindenkihez úgy szólok, ahogy hozzám szólnak.
Örülök, hogy itt vagy. Tényleg. Mert ezek szerint jól ismered a blogot. Annak viszont nem örülök, hogy úgy vélted, hogy éppen most és ezért muszáj megszólalnod.
Nem bántásnak szánom a kérdést: Ez a legnagyobb bajod?

she_wolf 2016.07.28. 17:01:26

@dayue:
Kieg.: Ha az "unatkozó íráskényszerben szenvedő nick" alatt engem értesz, akkor abban csak annyi a "kényszer", hogy azzal keresem a kenyeremet (többnyire):)

carriie 2016.07.28. 21:51:17

@dayue:
A beteg te vagy!
Ismétlem: Carriie.
Szedd be a dilibogyódat!

carriie 2016.07.28. 21:58:22

@she_wolf:
Csak nyugodtan. Hajrá tedd közzé újra te repedtsarkú ribanc! XD

P.S.: Ne hazudj akkorát, hogy nem te kezdted, mert kibaszottul visszakereshetőek az előzmények, és mindenki láthatja mekkora szarrágó vagy!

carriie 2016.07.28. 21:59:16

@dayue:
Hol írtam ilyet te idióta barom?

dayue 2016.07.28. 23:58:26

@carriie:

Anikám,látom a memóriáddal is komoly gondok kezdenek lenni,mert pár hete bizony azt írtad,hogy egy másik oldalon tag vagy,ahol nagyon kedves és értelmes emberek diskurálnak az egészségügy gondjairól.Ugorj neki,keresd meg!!!

dayue 2016.07.29. 00:01:10

@Tempus.Anh:

Mi a faszt akarok? Tőled bizonyára semmit barátom azonkívül,hogy te is megérnél egy kitiltást a picsába.

she_wolf 2016.07.29. 02:25:04

@carriie:
Milyen előzmény kereshető vissza "carriie" és mig54 között?
Milyen előzményes hozzászólásod van NEKED!, ha 2016.07.28.-án regisztráltál?
Teríts, bogaram!
Addig viszont kussolsz! Deal?

(Jogász ismerősöm azt tanácsolta, hogy fejlécestől ne tegyek ki magánlevelet. De ha ennyire kíváncsi vagy, hogy mennyire stílusodnál maradtál azóta is, akkor a következő dátumot keresd a Praxisban, és megtalálod:
2014.05.21. 22:28:01
Könnyítésként elárulom neked a poszt címét is: "Mindig a beteg a hülye?" Onnan csak pár lólépés a kezdetekig eljutni, de megsúgom neked, Micimackó, hogy senki nem lesz kíváncsi rá:D)

she_wolf 2016.07.29. 02:41:36

@dayue:
Ehhez még csak annyit fűznék hozzá, hogy gondolom, nem lesz sértődés abból, ha ignorállak a továbbiakban.
Megindoklom -mert úgy illik: nem szeretném viszonozni a minősítő, személyeskedő megjegyzéseidet.
Az a szókincsem másnak van fenntartva.
Bármennyire is úgy gondolhatod, nekem nem lételemem a balhé.

carriie 2016.07.29. 06:53:36

@dayue:

Az értelmi fogyatékosoknak,mint te is vagy bogárkám még egyszer: C-A-R-R-I-E VAGYOK.

Betűzni tudsz?

defné 2016.07.29. 09:58:29

Nem fáradtatok még el? De tényleg.

she_wolf 2016.07.29. 14:36:36

@defné:
De. És tényleg. Viszont kiegyenesedtek a dolgok.
Úgyhogy részemről nyugta van:)

nagybátyád 2017.05.15. 10:54:45

@Tempus.Anh: Tudod, ha meghalsz, akkor az a környezetedben mindenkinek kellemetlen, de te nem érzel belőle semmit. Na most ugyanez a helyzet, ha idióta vagy.

nagybátyád 2020.02.05. 20:30:49

@Tempus.Anh: Valamilyen ok folytán visszakeveredtem erre a kis szösszenetemre és olvasgatom a kommenteket. Természetesen a tiédet is. Alapjában véve három baj van veled: Egy, nem tudod értelmezni azt, amit olvasol. Kettő: ennek ellenére valami értelmiségi attitűdöt próbálsz magadra ölteni, persze nem sok sikerrel. És így próbálsz észt osztani, ami vicces, hehe. Három: degenerált köcsög vagy.
© 2009-2015 praxis
blogszabályzat
süti beállítások módosítása