Levél - Olyan jól tudtuk csinálni, te tartottad, én nyomtam

2012.10.12. 06:00

lib__k.jpgItt hagytál engem, jaj, jaj,mi lesz velem . Mit fogok én most már csinálni, kivel fogom most már csinálni? Olyan jól tudtuk mi csinálni , te tartottad, én nyomtam . Te tartottad én nyomtam.

Sziasztok!

 

 Nővérke vagyok és a mosolygós fajtából :). Elmesélek egy édes történetet, ami rég történt, de mégis szívesen emlékszem rá. Mindig jó kedvem lesz tőle, ha eszembe jut, vagy ha a kollegákkal a kórházban történt mókás –beteg történetekről beszélgetünk. Elhihetitek, van belőle több ezer. Én már csokorba szedtem. Most megosztom a kedvencem veletek:).

 

Kisvárosi műépületi belgyógyászati osztály nyolcágyas kórterem. Súlyos fekvőbetegekkel tele. Írtam jó kedélyű nővér vagyok, és ezt szeretem a környezetemre is kivetíteni, a betegek imádják. Történt egy alkalommal , hogy az egyik mamikát elveszítettem , gondos hozzátartozók,napi látogatás . A férj naphosszat fogta a felesége kezét, látszott imádták egymást. Én el sem mertem képzelni, mi lesz, ha a hozzátartozok előbb megérkeznek, mint hogy elszállítják az exitet (két órát még a kórteremben kell tartani az exitet). Sajnos nem így volt.

 

 Megjelentek a hozzátartozók, a mami letakarva. Én éppen infusiót kötök be. Hát gyerekek, nem mindennapi történés volt. A papa odaszaladt a halott nejéhez és éktelen jajveszékelésbe kezdett ( következőket ordítva.-Jajjj jajjj édes Veronyom . itt hagytál engem jajjj jajjj mi lesz velem . Mit fogok én most már csinálni, kivel fogom most már csinálni . Olyan jól tudtuk mi csinálni , te tartottad, én nyomtam . Te tartottad én nyomtam .( Na, mit mondjak, elfordultam és a nevetésem visszafojtva majd begörcsöltem , képzeljétek el..!

 

Minden betegen a jeges megdöbbenés. A fia meg a lánya odaszalad a papához. –Apuka, apukam hagyja ezt abba, mert mindenki másra gondol. Hozzám fordul és mondja -nővérke az édeaanyámék libatöméssel foglalkoznak. Na, képzelhetitek. Azt sem tudtam, hogy reagáljam le :)

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dr.laikus PhD 2012.10.12. 07:16:18

Hát nővérke, ez a pihenőben és egymás között vicces. Lehet, esetleg....

Itt nagyon-nagyon ízléstelen és sértő.

Károgó Kritikus 2012.10.12. 08:01:06

Atya ég...Azért ezt humorosnak találni, több, mint szomorú.

Dr.laikus PhD 2012.10.12. 08:05:56

AHASVÉRUS

Két zsidó megy az utcán.

Az egyik kérdez valamit a másiktól.

A másik válaszol neki.

Eközben mennek.

Az első, akinek időközben egy új kérdés jutott az eszébe, fölteszi.

A másik válaszol rá valamit.

Ezen néha nevetni lehet.

Máskor nem lehet rajta nevetni.

Ők pedig továbbmennek.

Tovább beszélgetnek.

Nehéz dolog ez.

Örkény István

sárga nyúl 2012.10.12. 10:06:35

Minden mozzanatában borzasztó. Azért az eü.-sök felvételekor tényleg jó lenne egy alapos pszichológiai felmérés. És ha 4x ennyi fizetést kapnának, talán válogatni is lehetne... Na, inkább iszom egy kávét. :)

rikitiki 2012.10.12. 10:41:16

@Dr.laikus PhD: Azért kettőn áll a vásár, írni bárki írhat bármit, hogy az megjelenik-e egy blogon...nem csak rajta múlik.

platelet 2012.10.12. 10:51:17

Ne legyetek ennyire kemények vele! Súlyos fekvőbetegeket ápol, ha nem találná az ilyen kis mozzanatokat viccesnek, nem sokáig tudná csinálni... Az egészségügyben sokszor keveredik a tragikumba komikum, ez valójában segít tovább csinálni.
Egyszer, amikor még nagyon kezdő voltam (nem volt annyira rég), a szemem előtt halt meg egy nő, iszonyú állapotban, hosszú gyógyíthatatlan betegség és haldoklás után. Nagyon megrázó volt, szörnyű volt látni, hogy valakinek ez a sors jut, aztán elképzeltem, hogy így halok meg én is, a szeretteim is. Ekkor az egyik kollégám mondott egy nagyon durva, nagyon ízléstelen viccet (nem fogom leírni, nem is emlékszem rá). Akkor és ott nevettem rajt, talán most nem tenném, de ezzel kizökkentett abból az állapotból, nagyon jól esett, tudtam folytatni a munkám, és el tudtam látni később is a súlyos betegeket. Ugyanúgy megrázóként emlékszem erre a betegre, és most is megérintenek az emberi tragédiák. De ha néha van egy kis fekete humor, az segít folytatni.
Talán tényleg nem kéne ezt ide leírni, de szerintem fontos az ilyet is megosztani, esetleg lehetne egy figyelmeztetést tenni az elejére. Magyarországon olyan rossz az egészségügy helyzete, hogy néha kell egy kis megértés a betegek részéről is. Persze, empátia az egészségügyben dolgozóktól a beteg felé még fontosabb.

karcsibácsi 2012.10.12. 11:25:56

@Dr.laikus PhD:

– Hölderlin ist Ihnen unbekannt? – kérdezte Dr. K. H. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta.
– Ki volt az? – kérdezte a német őr.
– Aki a Hyperiont írta – magyarázta Dr. K. H. G. Nagyon szeretett magyarázni. – A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine?
– Kik ezek? – kérdezte az őr.
– Költők – mondta Dr. K. H. G. – Schiller nevét sem ismeri?
– De ismerem – mondta a német őr.
– És Rilkét?
– Őt is – mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte Dr. K. H. G.-t.

macska69 2012.10.12. 12:02:06

Egy mosolygós nővérrel immáron kevesebb.

csepke 2012.10.12. 13:16:23

Azt meg tudja mondani valaki hozzáértő hogy miért kell otthagyni a halottat ahol meghalt 2 órán keresztül? Egyszer az utcánkban a boltba menet valaki a nyári hőségben rosszul lett, sajnos meg is halt, és szegényt letakarva őrizték a tűző napon a rendőrök órákig. Ők is mondták ezt a 2 órát, amikor rákérdeztem miért, mert 1,5 óra múlva ahogy fordultam még mindig ott volt szerencsétlen. Van ennek valami szakmai oka azon kívül hogy "ez a szabály?" Mi történhet vele ezalatt a 2 óra alatt ami miatt indokolt?
Az írás pedig, hogy a témához is szóljak. Elhiszem hogy ilyen súlyos állapotú betegek ápolójának kell valami önvédő technika, ez így egészséges. Hiszen nem rogyhat bele lelkileg minden ilyenbe. A halállal való viccelődés megóvja ettől, ha már emberi ésszel felfogni lehetetlen. Csak így leírva khm..igen, kicsit furcsa.

Dr.laikus PhD 2012.10.12. 13:24:17

@platelet:

Ahogy írtam, tudni kell mindent a maga helyén.
A gyilkos és elkeseredett humor bizonyos kontextusban működő, feszültséget levezető.
Ahogy az ott lévő súlyos betegek között nem robbant ki a nevetés, mert nem lehet, itt szintén ízléstelen és nem idevaló.

2012.10.12. 16:46:06

Én csak azt nem értem, hogy került ide ez az írás. Most vicceket fogunk mesélni? Végül is az se rossz. Kórházi emlékeimben kevés viccesre emlékszem. Az orvosok biztos többet tudnak. Azt már meg se kellene említenem, hogy a beírt olvasói leveleket alig találom meg a sok hirdetés között. Nem lehetne valahogy elkülöníteni ezeket? Vagy akkor a reklám érték csökkenni fog?

platelet 2012.10.12. 20:14:38

@Dr.laikus PhD: Szerintem egy olyan blogon, ahol az egészségügy két oldala találkozik, próbál közös nevezőre jutni, megbeszélik a problémákat, ennek is helyet kéne adni. De ahogy látom, a többség nem ezen a véleményen van, és végeredményben ez a döntő.

@csepke: "A halállal való viccelődés megóvja ettől, ha már emberi ésszel felfogni lehetetlen. Csak így leírva khm..igen, kicsit furcsa."

Nem a halállal viccelődött, még csak nem is ő mesélt vicceket, a halál mellett történt valami vicces, amit automatikusan félre lehet érteni, ezen nevetett.

VaTi 2012.10.12. 20:24:40

Fúvószenekarban játszó barátnőéket hívták vmi volt kommunista nagyember temetésére, ahol az elhunytnak (még az elhunyta előtt kifejezett) kívánsága volt, h a behantolása alatt az internacionálét játszák. Így is lőn, ám de a sírásók meghallva a magasztos dallamokat, vigyázzba álltak. Mikor vége lett a zeneműnek, ástak tovább. A zenekar viszont újra kezdte a játékot, mivel az volt az utasítás, hogy behantolás alatt játszanak. A sírásók ismét vigyázzba. Zene lement, sírásók ásnak. Ekkor odaszóltak a fúvósoknak, hogy el ne kezdjenek ismét játszani, mert a szerencsétlen sosem lesz eltemetve.
Ha már halál meg hülye humor.
Bocsánat az offért.

Farkasokkal táncoló 2012.10.12. 21:31:37

Én nem találok ebben a történetkében semmi sértőt és izléstelent, igen a halál néha vigyorog is.
Keresztanyám temetésén pl az öcsém még jobbára karonülő gyerek volt, és a temetés azon szakasza alatt, amikor mindenki halkan mondta az imát, egy olyan nagyot és kereket böfögött, hogy tán még a varjak is lefordulak a gesztenyefákról...

macska69 2012.10.13. 06:12:54

@Farkasokkal táncoló: az osztálytársam mutatott egy fényképet, gyerekkorában nagyon kikapott emiatt a fotó miatt. Történt ugyanis, hogy az egyik gyászoló nőszemély a fátyol alatt valahogy elkente a temetésre egyáltalán nem illő vérvörös rúzsát és ahogy próbálta letörölni, egyre rosszabb lett. Már úgy nézett ki, mint egy bohóc és mellé hangosan káromkodott is, amikor ezt az osztálytársam észrevette és nem bírta megállni nevetés nélkül, pont abban a pillanatban kattant el a fotó. Amit persze elküldtek a szüleinek és nagyon-nagyon le lett szídva, még évekig hallgatta a rokonságban, hogy micsoda egy elvetemült gyerek.

Tempus-Anh 2012.10.13. 14:48:31

Zorba bánatában mindig táncolt, hála a zseniális Kazantzakisnak és a még zseniálisabb Anthony Quinnek ez már örök, azonkívül a cigány temetések egy részében ma is zenélnek, táncolnak a friss sír mellett és pálinkát öntenek rá.
A mosoly nem mindig jelent tiszteletlenséget, ezesetben én nem marasztalnám el a posztolót.
Ők nővérként megtettek mindent szegény elhunytért, holtában is ellátták, a (minden bizonnyal már kissé szenilis)bácsi fájdalmában volt tragikomikus, a tragikomikumra adott mosoly, mint válasz sohasem kaján és rosszindulatú, hanem inkább megértő és együttérző.

Dr.laikus PhD 2012.10.13. 17:19:09

@Tempus-Anh:

Nem mondtam, hogy ne kéne nevessen.
A történet nem ide való.

Nyilván a tapintat és az arányérzék nevelés kérdése, de hát pont azért, mert nevelés akkor hát tanulható. :-)

Niv 2012.10.13. 23:12:51

Valóban, ez a történet nem ide való. Ide csakis véres, nyálas, gyűlölködő, köpködő történetek kellenek.

Miért kellene megsiratni minden beteget? Minden szörnyű sorsot?

Dr.laikus PhD 2012.10.14. 06:01:51

@Niv:

Neked, mint nővérnek nem kell megsiratni senkit. Sőt, mi több el kell látni _szakszerűen_!

Siratni a hozzátartozó sirat. Ki így, ki úgy. A szokatlansága _nem_ kiposztolandóan nevetséges.

A pihenőben, vagy félre vonulva lehet akár harsányan is észrevenni.
Ebben az esetben a tragikomikum csak egyszer nevetni való, a nővérszobában.

A gyűlölködés egy része pl. pontosan a kommunikációs és viselkedési hiányosságok miatt van.

Vonatkozik ez egészségügyi dolgozók egy részére és a betegek és hozzátartozók egy részére is.

Dr.laikus PhD 2012.10.14. 06:03:03

@Niv:

Mondjuk pl. ha ide írsz, nővérként az avatarod levenném, különben a megítélésetek nem lesz más.

Niv 2012.10.17. 23:23:42

Nem a "civil" életben kell megítélni egy nővér munkáját.

Amikor dolgozom, nővér vagyok. Amikor nincs rajtam a kék ruha, akkor pont ugyan olyan ember vagyok mint a többi. Van véleményem, van rossz napom, van mikor utálok mindent, van mikor iszom, dohányzom stb...

Nővérként nem terhelem a betegeim személyes problémákkal, pénz, fáradtság, éhség vagy éppen hogy 48 órája nem aludtam 2 állás és főiskola, ilyen olyan tanfolyam mellett.
Amit tanultam, használom. Véletlenül sincs szükségem arra hogy megmondják mi a feladatom.

Az hogy egy fórumon milyen avatart használok ENGEM, mint embert jellemez.
Nem mint nővért!

Sarkalatos példa, neked se illene tudományos végzettség nélkül használnod a Ph.D-t és a Dr.-t...

zsázsika 2012.10.27. 19:15:44

@csepke: úgy látom még senki nem válaszolt a kérdésedre. Azért kell a halottat 2 órán keresztül a kórteremben őrizni, hogy biztosan meghalt-e. Hülyén hanzgik, tudom, de ezt néha nem is olyan könnyű megállapítani. Ezen felül van olyan hozzátartozó , aki szeretné látni- én általában akkor nem javaslom-, és vsz. időre van szüksége, míg odaér.

csepke 2012.10.27. 23:16:13

@zsázsika: Köszönöm. Nem, sajnos nem hangzik hülyén, inkább félelmetesen... Azért azt reméltem hogy az csak Edgar Allan Poe fantáziájában létezik, hogy bizonytalan az élet és halál határa. Most megint előkerestem, Az elsietett temetés, akit érdekel: mek.oszk.hu/03500/03575/html/01.htm#24
© 2009-2015 praxis
blogszabályzat
süti beállítások módosítása