Sürgős? Az orvosi ügyelet és ami mögötte van

szólj hozzá

2011.04.20. 08:54

Az orvosi ügyelet az egészségügyi alapellátás rendelési időn kívüli biztosítására szerveződött, vagyis azokat a panaszokat kell saját hatáskörben kezelnie, amelyek nem halaszthatóak a következő rendelési időig. Az esetek jelentős részében azonban sürgősségi ellátást nem igénylő panaszokkal keresik fel a páciensek az ügyeletet.

A lentiszombathelyi városrészben élő Kozma Sándor kora este szúró mellkasi fájdalmat érzett, ezért a lenti központi orvosi ügyelet rendelőjébe csengetett be. A páciens vizsgálata alig negyedórát vett igénybe, ám ezen időszak alatt újabb beteg érkezett. Az ügyeleten dolgozók szerint a havi forgalom 250–350 fő körül alakul.

– Napok óta folyamatosan köhögtem, ám addig nem jutott eszembe, hogy orvoshoz forduljak, amíg a mellkasomban enyhe nyomást nem éreztem – sorolja Kozma Sándor. – Miután mindez kora este történt, s annyi rosszat hall az ember az infarktusról, úgy döntöttem, nem várok reggelig.

Az ötvenes éveiben járó panaszost a lenti központi orvosi ügyelet vezetője, az éppen szolgálatban lévő dr. Doncsecz Dorina háziorvos látta el. Mint mondta, a páciens ezúttal megalapozottan vette igénybe a sürgősségi ellátást, ám az esetek közel ötven százalékában indokolatlan, hogy hozzájuk fordulnak.

– Az orvosi ügyelet feladata, hogy a háziorvosok munkaidején túl, azaz délután négy órától reggel nyolc óráig, valamint a hét végén és ünnepnapokon biztosítsa az alkalomszerű és azonnali sürgősségi beavatkozásokat – magyarázta az ügyeletvezető, hozzátéve, hogy a hangsúly a sürgősségi kifejezésen van. Ez egyben azt is jelenti, hogy az orvosi ügyelet teljes egészében nem helyettesíti a háziorvosi ellátást, azaz törvény szerint a csupán gyógyszerek felírásáért hozzájuk fordulókat, nem azonnali ellátást igénylő akut panasszal jelentkezőket el is kell utasítaniuk.

A statisztika alapján a lenti központi ügyelet betegforgalmának közel ötven százaléka volt indokolatlan. Volt olyan eset, hogy egy fiatal pár esemény utáni tablettáért csengetett be hozzájuk, de az is előfordult, hogy két hete tartó hátfájással keresték meg őket, s a panaszos el is mondta, csak azért ment az ügyeletre, mert ott kevesebb a beteg, s nem kell kivárnia a sorát. Az ügyeletvezető egy közelmúltbeli példát is felidéz. Éjjel három órakor egy férfi azzal a panasszal hívta fel őket, hogy nem tud aludni. Mivel beszéde a telefonban akadozó volt, ezért akár agyi katasztrófára, azaz stroke-ra is gondoltak, így azonnal indultak hozzá, s közben a mentőket is riasztották. Csak a helyszínen derült ki, hogy a férfi négy szem altatót vett be, ettől vált kábulttá.

– Az alapvető problémát nem az jelenti, hogy feleslegesen megyünk ki a beteghez, hanem az a tény, hogy ilyenkor részben ellátatlan marad a terület – folytatta dr. Doncsecz Dorina. – A lenti kistérség 51 települése tartozik hozzánk. Az bizonyára mindenki előtt közismert, hogy az aprófalvas településszerkezet miatt nagyok a távolságok, s az úthálózat is rossz. Ha egy ilyen esetben feleslegesen utazik ki az orvos egy nem azonnali beavatkozást igénylő beteghez, miközben a mentő éppen úton van Zalaegerszegre, akkor egy valóban sürgősségi ellátást igénylő, mondjuk infarktusos beteg ellátása komoly veszélybe kerül.

Dr. Doncsecz Dorina tapasztalatai szerint kevesen tartanak otthon fájdalom- és lázcsillapítót, görcsoldót, így a ma már könnyedén megszüntethető panaszokkal is gyakran az orvosi ügyelethez fordulnak. A másik általános probléma, hogy telefonos bejelentkezéskor a panaszos nem képes kielégítő információt nyújtani.

– A betegnek nem kell diagnózist felállítania, de annyit el kell tudni mondania, hogy mi a panasza – jelentette ki dr. Doncsecz Dorina.

– Ez alapján döntjük el, hogy az ellátása várhat addig, ameddig a háziorvosa munkába nem áll, tudunk-e neki telefonon keresztül segíteni, vagy sürgősségi beavatkozást, esetleg azonnali mentőt igényel-e. Amikor a vizitdíj bevezetésre került, készült egy lista, amely 31 pontban foglalja össze, mik tartoznak a sürgősségi ellátás körébe. Ez egy nagyon precíz és pontos segédlete a munkánknak. Ugyan a vizitdíjat eltörölték, de a sürgősségi kórkép szabályozása a mai napig nem változott.

Ha kell, a mentőhelikopter is segíthet. A szolgálat szabályozottságának köszönhetően, itt nem fordul elő indokolatlan kiszállás .Az ügyeletvezető azt is elmondta: a napközben, azaz reggel nyolc és délután négy óra között jelentkező panaszokkal akkor is a háziorvoshoz kell fordulni, ha annak éppen nincs rendelési ideje. Ezt a Lovásziban praktizáló dr. László Péter ugyancsak megerősítette, mint mondotta, a háziorvosok munkaideje napi nyolc óra. Ennek egy része rendelési idő, de a fennmaradó hányadban is területi ellátási kötelezettségük van. Ez azokra az esetekre is vonatkozik, amikor a több településen is praktizáló háziorvos nem a székhelyén tartózkodik, hanem éppen más településen biztosítja az egészségügyi ellátást, azaz közismert szóval körúton van. Ilyenkor telefonon kell keresni őt, a háziorvos köteles is megadni elérhetőségeit.

Dr. Hámori Zsolt, a nagykanizsai városi ügyelet vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy nálunk ezért nincs is ilyen jellegű statisztika, de a gyakorlati tapasztalataik megegyeznek a lenti kollégákéval. A kanizsai városkörnyéki ügyelet vezetője, dr. Jávor Attila szerint esetükben még ennél is nagyobb az indokolatlan igénybevétel aránya, a Gelsén praktizáló háziorvos szerint akár a nyolcvan százalékot is elérheti. Az okok ugyanazok, mint Lentiben, a betegek jó része a háziorvosi szolgálat folytatásának tekinti az orvosi ügyeletet. Ezzel szemben Letenyén, ahol szintén pontos kimutatást vezetnek, még a két és fél százalékot sem éri el.

– Az orvosi ügyelet a háziorvosi teendők rendelési időn kívüli biztosítására szerveződik, vagyis feladata saját körben ellátni a következő rendelési időig nem halasztható eseteket. Ha egy beteg valóban rosszul érzi magát, láza van, görcsöl, menjen el az ügyeletre, hiszen előfordulhat, hogy komolyabb problémát előz meg ezzel. Ha mégsem volt szükség azonnali beavatkozásra, az a páciens szerencséje. Nem tartozik viszont az ügyelethez a rendszeresen szedett gyógyszerek felírása vagy a fennálló régi panaszok kezelése, ilyen esetben valóban elküldhető a beteg – mondja a Zala megyei betegjogi képviselő, Szűcsné Dóczi Zsuzsanna, aki ugyanakkor azt is hozzáteszi, nem szabad a betegben bizonytalansági érzést kelteni, vagyis közérdekű társadalmi feladat lenne pontosan lekommunikálni, hogy melyek a nem azonnali beavatkozást igénylő esetek. Már csak azért is, mert indokolatlan igénybevétel esetén egy másik, tényleges panaszokkal orvost kereső személy joga sérülhet, hiszen őt nem tudják azonnal ellátni.

A teljes cikk a Zalai Hírlapban

Forrás:drinfo.hu

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.